Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúböszörmény, 1973)

Módy György: Adatok a bajomi vár tartozékainak történetéhez

Módy György ADATOK A BAJOMI VÁR TARTOZÉKAINAK TÖRTÉNETÉHEZ A bajomi vár a török hódoltság egész korszakában jelentős volt, és különösen a hajdúság történetében attól kezdve, hogy Bocskay István a várhoz tartozó falvakkal együtt Nagy András hajdú-kapitánynak adományozta. A bihari hajdúk természetes központjává vált az ősi vár. Nagy Andrást a hűséges hajdúk további katonai szolgálatának biztosítására Báthory Gábor fejedelem „nagyságos úrrá" tette és birtokaiban megerősítette. A törökkel szemben engesztelhetetlen hajdúk kezén még fontosabb szerepet játszott a vár a törökök GyulaSzarvas-Szolnok-Balaszentmiklós (a mai Törökszentmiklós) erődítményvonalával szemben.

1 Az Árpád-kori Bajom (hosszú évszázadokon át Bajon) Békés, Bihar és Szabolcs vármegyék hármas határán feküdt. így a középkorban, de a török hódoltság idején is hol az egyik, hol a másik, hol a harmadik megyéhez számították. 1215-ben említik először a Váradi Regestrumban. Ekkor már szorosan egymás mellé települve két Bajom nevű falu volt. Az egyik Békés megyében a bajomi nemesek birtoka, a másik Bihar vármegyében és itt a bihari vár népei éltek. Első adatunk éppen e két falu határában levő nádasok, szigetek, mocsarak és halászóhelyek használatának illetékessége miatti perről tudósít.

2 A királyi váruradalom szervezetének elhanyatlása után a bihari várnépek faluját is megszerezték a későbbi Bajomi család ősei. A két falurész összeolvadása birtoklástörténetileg ekkor történt meg. A település ettől kezdve - és a XIV. század során mindig is - Békés megyéhez tartozott. A két rész települési különállósága viszont meg kellett maradjon, mert 1351-ben Bajomi János az egyiket a váradi püspöknek elzálogosította s ezt a birtokos család csak másfél évszázados per után tudta visszaszerezni.

3 A várat feltehetően a XIV. század elején valamelyik Bajomi építtette s az utódok alakítgatták, bővítették. A települést a XV. században megint hol Békéshez, hol Szabolcshoz számították, de 1497-ben Bihar vármegyéhez került. A XV. századra kialakult az a több faluból álló uradalom, melynek tartozékai a XVI-XVII. században is a bajomi várbirtokok között tűnnek fel: Báránd, Udvari, Dancsháza, Rábé, Hencida, Okány, Zsadány, Csépán, Balkány, Zám. A várat 1514-ben Dózsa György parasztseregének katonái megostromolták és be is vették. Bajoni Benedek ugyanis az ellenük hadbaszállt bihari nemesség egyik 1 Szűcs Sándor: A bajomi vár (Püspökladány, é. n.) c. kitűnő kis munkájában összefoglalta a vár történetét. 2 Györfíy György : Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza A-Cs. (Budapest, 1963) 502. 3 Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. Település- és népiségtörténeti értekezések 5. sz. (Budapest, 1940) 203. 4 Hajdúsági Múzeum Évkönyve 49