Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúböszörmény, 1973)
Mesterházy Károly: Izmaeliták, böszörmények, volgai bolgárok
ezen adatokra felhívta a figyelmet, a német machinet a Mohamed megfelelője. 2' Pfeiffer és Schröer magyarázatának nem találtuk nyomát az irodalomban. Az izmaelita és böszörmény név azonosságát Jerney vetette fel, 2 8 részletes kifejtése Réthy nevéhez fűződik. Réthy annak ismeretében, hogy a kazáni tatárok a muzulmánokat busurmannak ejtik, a csagatajok pedig musurmannak, a magyar böszörményt, ill. ennek régi alakjait összekapcsolta, s azt következtette, hogy az Árpád-korban ez volt a mohamedánok magyar neve. Ezen az alapon kapcsolta össze az izmaelitákkal Hajdú- és Berekböszörmény és Besszarábia nevét. Megállapítja, hogy mivel a böszörmény szó csak vallásfelekezetet jelöl, bizonytalan a bolgárokkal való összekapcsolás lehetősége. 2 9 Munkácsi B. ismerte a muzulmán-böszörmény megfelelést;' 0 de a pontos szófejtést Melich János végezte el. Rámutatott arra, hogy az izmaelitákat magyarul böszörményeknek nevezték. Az arab muslim (iszlám követője) perzsa, török-tatár, szláv áttételen alakult a magyar böszörménnyé. Az elnevezést nem tartotta etnikum jelölőnek, sőt népi meghatározásukat alig tartotta lehetségesnek. A X. századi izmaelitákat Réthyhez csatlakozva délről bevándoroltnak tartotta. 3 1 Két év múlva Karácsonyi J. foglalkozott újból a kérdéssel. Anonymus terra Bular-ját merészen tollhibának tartja, és e bolgár földet Nándorfehérvár környékére lokalizálja. A magyarországi böszörményeket korábban bizánci szolgálatban álló zsoldosoknak tartja, akiket a császárság telepített le Nándorfehérvár környékén. Országos elterjedtségüket, melyet a helynevek bizonyítanak, a Kálmán király törvényeiben említett széttelepítési akció okozta.'' 2 Felmerült az irodalomban a böszörményeknek, mint önálló etnikumnak a léte is. Ennek alapja Piano Carpini adata volt, aki azt írja jelentésében, hogy Ögödej kán Batut küldte a böszörmények földje ellen. 3 3 A votjákoknál (udmur21 Simonyi Zs., Nyelvtudományi Közlemények 24 (1894) 333.; K. J. Schröer, Lateinischdeutsches vocabular. Neuntes Jahresprogramm der Öffentlichen Ober-Realschule der königlichen Freistadt Pressburg, 1859. 32. p. 2509: saducei bessir menge.; 42. p. „bezzirmenge 2509 saducei in Kölnischer mundart findet sich ähnlich gebraucht bessermeine. S. Pfeiffer in Fromm, ztschr. II. 308." 62. p." Bessermenge: Saducei dies ist dasselbe wort und vielleicht die richtige lesart für das von Pfeiffer in From.'s zeitschr. die deutschen mundarten II, 308 angeführte altkölnische: Bessermeine m. nom. pr. machinet dar de Bessermeinen an gelovent. de Bessermeine gelovent noch an in. ich glaube dasz für meinen zu lesen ist: menien, die nicht seltene md. form; den plural gebraucht auch Jeroschin; der Soltan - vorterbte Armenien mit sinis heris menien Bessermenge wäre demnach (analog dorfmenige, lantmenige, kirchmenige) etwa die gemeinde derjenigen, die sich für besser halten ? möglich, dasz es nur eine umdeutschung eines fremden namens ist. . . . Böszörmény, name der hauptstadt der hajdukenstädte, soll auch ein stammname sein." 28 Jerney J., i. m. 244. . 29 Réthy L., Magyar pénzverő izmaeliták és Bessarábia (Arad, 1880) 19-21. 30 Munkácsi B., A magyar őshaza kérdése. Ethnographia 16 (1905) 81. 31 Melich ]., Néhány magyar népnévről. Szerecsen és böszörmény. MNy 5 (1909) 385393.; Ua., Nyelvtud. Közi. XXXIX (1909) 10-11. 32 Karácsonyi /., i. m. 33 Napkelet felfedezése. Julianus, Piano Carpini és Rubruk útijelentései. Közreadja Györtty Gy. Bp. 1965. 76., 233. 40
