Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúböszörmény, 1973)

Mesterházy Károly: Izmaeliták, böszörmények, volgai bolgárok

ven szerepel') neve a magyar történetírásban először a Képes Krónika adatait hűen átvevő Thuróczynál jön elő, anélkül azonban, hogy megkísérelné köze­lebbi származási helyüket megjelölni. 8 Azonosították őket a jászokkal is, 9 de ezt már Katona elvetette („ismaelitas nulla ratione cum jazygibus confudendos esse") 1 0. Fessier Anonymus nyomán elfogadja bolgár eredetüket és közelebbi lokalizálásukat is adja, miszerint a Kaspi-tenger vidékéről valók, ahol felvették a mohamedán hitet. 1 1 Horváth Mihály és Kossovich Károly mohamedán vallású volgai bolgároknak tartották őket, és Annonymus nyomán Taksony idejében bevándorolt népet látnak bennük. 1 2 A kérdés első nagy feldolgozója Jerney János volt. Felfogását a következőkben summázhatjuk: 1. Az izmaelita és sza­racén nevet előbb az arabok, később minden mohamedán vallású nép jelölésére használták, 2. mindkét szó vallásfelekezet és nem etnikum jelölésére szolgál, 3. a magyarországi mohamedánokat is e néven ismerik a források, melyekben 960-1291 között gyakran előfordul nevük. 4. A magyarországi izmaeliták vol­gai bolgárok (Jerneynél azonban egy és ugyanazon népnek számít izmaelita, szerecsen, jász, volgai bolgár, káliz és böszörmény). 5. Helynévi anyag őrzi emléküket: pl. Böszörmény, Szerecseny (Győr m.), rájuk vonatkoznak a Vá­radi Regestrum „nyíri izmaeliták" kifejezései. 6. Mivel felfogása szerint az említett népek mind magyar nyelvűek voltak, a Taksony idejében bevándorolt izmaeliták vérrokonaikhoz jöttek és szintén magyarok voltak. 1' Bár Jerneyt kora romantikus történetszemlélete nagyon elragadta (ez leginkább névmagya­rázatainál látszik meg), felfogásának alapvető vonalával magunk is egyet­értünk. Huntalvy és nyomában Salamon Anonymus adatát teljesen megbízhatat­lannak tartja. Hunfalvy a magyarországi bolgárokat a Duna mellékéről szár­maztatja, akik István király alatt költöztek be hazánkba. Az ekkor már el­szlávosodott bolgároktól nyerte volna nevét Pest. Az izmaelitákat Hunfalvy részben kazárnak, részben bolgárnak tartja, egyeseket kereskedőnek, másokat földművesnek vélve. Salamon felfogását Anonymus hitelének elvetésén kívül Réthy összefog­lalása is befolyásolta, ezen kívül nem zárja ki teljesen a Volga mellőli szárma­7 Scriptores rerum Hungaricarum veteres ac genuini ... J. G. Schwandtner., I. (Nagy­szombat, 1765) 145-146., 191. 8 Thuróczy teljes egészében a Képes Krónika szövegét veszi át, magyarázatot nem ad e részekhez: Képes Krónika. Hasonmás Kiadás. Bp. 1964. 93., 125-127. Kossovich szerint Thuróczy írja, hogy az izmaeliták „mostani Serviából és Bulgáriából törökökkel, bolgárokkal és örményekkel jöttek be Magyarországba." Forrás jelzetet azonban nem ad hozzá. Kossovich K., Az ipar és kereskedés története Magyarországon a XVI. század elejéig (Buda, 1842) 40. 11. jegyzet. 9 Hunfalvy P., Magyarország ethnographiája (Bp. 1876) 376-77.; Horváth L., Rajzolatok a magyar nemzet legrégibb történeteiből (Pest, 1825) 113 skk. 10 Katona 1., História critica I. (Pest, 1778) 477. 11 Fessier, J. A., Die Geschichten der Ungern und ihrer Landsassen I. (Lipcse, 1815) 325. 12 Horváth M., Az ipar és kereskedés története Magyarországon a XIV. század elejéig (Buda, 1842). Történettudományi pályamunkák. II. Kiadja a Magyar Tudós Társaság. 188.; Kossovich K., i. m. uo. 13 Jerney J., i. m. Tudománytár. Új folyam, Értekezések 15 (1844) 101-125, 151-172, 215­250, 278-298. 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom