Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúböszörmény, 1973)
Halikova, J. A.: Volgai Bulgária és a X. századi Magyarország népessége etnikai rokonságának kérdéséhez
A lócsontokkal együtt, vagy anélkül talált lószerszám zablákból, kantártartó gyűrűkből, hevedercsatokból, nyeregrészekből és kengyelből állt, noha az utóbbiak Tankejevkában igen ritkák (1 eset). Érdekes párhuzamot lehet megfigyelni a gyermeksíroknál. Általában kevés lelet van bennük. A tankejevkai temető 176 épen maradt gyermeksírja közül 20-ban egyáltalán nem voltak leletek, több mint 40-ben pedig csak edényeket találtak. A többiekből leginkább gyöngyök, fülbevalók, különböző nyakba akasztható díszek kerültek elő. Az utóbbiak közül meg kell említeni az állatfogakból készült amuletteket, az üreges átlyukasztott csörgőket, az öntött, cseppformájú füles függőket, az érmeket, valamint a sajátságos fúrészformájú függőket (7. rajz). Mint tudjuk, hasonló nyakba akasztható függőket találtak a régi magyar gyermeksírokban is, többek között ezeket a jellegzetes „fűrész"-eket. A magyar kollégák szíves segítségével megismertünk három, még nem publikált leletanyagot. Fűrészformájú függőket Dienes talált Szakonyban. Hasonló esetet jegyzett fel Bakay is a Szobkiserdői temető 73. sz. sírjával kapcsolatban. Az oda temetett kislány nyakában egy érem volt, melyen három „fűrész" függött. Végül Tary L. tájkutató említ hasonló leletet, amelyet a Csongrád-vendelhalmi temető egyik gyermeksírjában talált. Ezen sír függőit (három fűrész formájú, egy érem alakú függőt és gyöngyöket) jelenleg Szegeden a Móra Ferenc Múzeum kiállításán lehet megtekinteni. Ismeretes, hogy a gyermekek temetésével kapcsolatos szertartásokra és tárgyakra igen nagyfokú konzervativizmus és hagyománytisztelet jellemző. Ezért figyelemre méltó számunkra, hogy a régi magyar gyermeksírokban megmaradtak ezek a nagyon is sajátságos tárgyak, amelyekhez hasonlók eddig csak a tankejevkai és Tyetyusi-i temetőkből kerültek elő. A kora bolgár sírok tárgyi mellékleteinek itt felsorolt különlegességei, mint már rámutattunk, alapvetően a tankejevkai és részben a Tyetuysi-i temetőkre jellemzők. A bolsie-tarháni temető tárgyi anyaga ezektől és a régi magyar síroktól eltérően szerényebb : itt kevés gyöngy és más ékszer került felszínre, nem találtak gazdagon díszített öveket, baltákat, fentebb leírt gyermekfüggőket stb., noha sok esetben itt is érdekes hasonlatosságok voltak a régi magyar emlékekkel. Tehát rámutattunk a kora bolgár és a régi magyar temetkezés néhány hasonló vonatkozására a tárgyi mellékletek választékában, elhelyezésében és néhány típusában. Ami a többi leletet illeti, itt a már ismert párhuzamokon kívül /l C jelentős eltérések is tapasztalhatók, részben néhány női ékszernél, ruházatnál, lábbelinél, övdíszítéseknél stb. Ezt az utóbbi körülményt persze könnyen meg lehet magyarázni az emlékek közötti igen nagy térbeli távolsággal, a másfajta környezettel, kulturális és gazdasági hatásokkal. Ezzel kapcsolatban már említettük, hogy ebben a korban Kelet-Európában fejlődni kezdett a kézműipar és a kereskedelem, ezért az egyes cikkek, köztük elsősorban a kerámiatárgyak és az ékszerek széles körben elterjedtek és már nincs megbízható etnikai jellegük. Ebben a tekintetben sokkal inkább jellemző a pogány temetkezési szertartás, amely gyökereivel szorosan kapcsolódik a sámánizmushoz, a megmerevedett szokásokhoz és erkölcsökhöz. A tárgyalt korban igen nagy jelentősége volt az etnikai kapcsolatok kifejezésében. Ha tekintetbe vesszük a régi magyarok és néhány kora bolgár temető halotti szertartásai közötti nagyfokú rokonságot, el kell ismernünk, hogy 46 Itt most nem térünk ki erre a kérdésre, mivel E. P. Kazakov e témáról írott cikke hamarosan megjelenik: «OHCKOTOPWX BeHrepcKHx AHAJIOMAX B BemeBOM MaTepnajieTamceeBCKoro MonuibHHKa» «ApxeojiorHH H APCBHHH HCTOPHH yrpoB». s. a. 30
