Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúböszörmény, 1973)
Halikova, J. A.: Volgai Bulgária és a X. századi Magyarország népessége etnikai rokonságának kérdéséhez
Hogy a régi magyaroknál is volt halotti maszk, erre először Dienes figyelt fel a tiszaeszlár-bashalmi II. temető 10. sírjának leletei alapján. A csontváz feje itt egy bőrdarabba volt csavarva, a szemek és a száj helyén pedig vékony négyszögletes ezüstlapocskák voltak.' 8 Hasonló ezüstlapocskákat, ill. a szemek és a száj helyén oxidfoltokat korábban is találtak régi magyar sírokban, de nem tulajdonítottak neki különösebb jelentőséget. A Bashalmon talált halotti maszk lehetőséget adott Dienesnek, hogy megvizsgálja ezen álarcok használatát más X. századi magyar sírokban is. Ezzel kapcsolatban a Hajdúböszörmény-vidi, pilini, nógrádkövesdi, kenézlői, bezdédi, micskepusztai, magyarhomorogi, zalaszentgróti és az orosházi I. temetőt hozta fel példának. 3 9 Dienes nyomán állapították meg, hogy a rakamazi temető három sírjában a koponyákon talált ezüst és zöld oxidmaradványok ugyancsak ezekből az álarcokból származnak. (A sír anyaga még nincs publikálva. A szerző megragadja az alkalmat, hogy megköszönje Dienes Istvánnak a híradást.) A Dienes által feljegyzett eseteken kívül Fodor I. is talált álarcmaradványokat Sóshartyán-Hosszútetőn a 4. sz. sírban' 1 0 és Bálint Cs. a szabadkígyósi temető 27. sz. sírjában. Érdekes, hogy az utóbbinál bőr alátéten bádoglapocskák voltak. (A szerző köszönetet mond Bálint Csanádnak a sír fényképéért.) A régi magyaroknál tehát megvolt a Tankejevkát lakott egykori nép szokásához közelálló szertartás: a halott arcát bőrrel, vagy szövettel fedték le, a szemek és a száj helyét pedig ezüst- vagy bádoglemezkével jelölték. Itt ne zavarjon az álarcok közötti nagy különbség, ti. Tankejevkában a nyílásokkal ellátott álarc, a másik esetben a szemekre és a szájra helyezett kis lapocskák. A tankejevkai és a magyar halotti maszkok rendeltetése ugyanz, hogy egyrészt a halott arcát letakarják (ez itt is, ott is bőrvagy szövetszemfedővel történt), másrészt viszont a szemek, az orr és a száj valahogy meg legyenek jelölve/ 1' Tankejevkában erre szolgáltak az ezüstmaszkokon levő nyílások és a lemezkék. Emlékszünk, hogy a tankejevkai temető két sírjában a halottak fogain vékony lemezeket találtak (146 és 359). Nincs kizárva, hogy azok is a szájat jelölték a közben elpusztult maszkokon. Fontos aláhúzni, hogy Tankejevkához hasonlóan a régi magyar sírokban is a halotti maszkok és a lócsontok néha együtt kerültek elő, egy sírból. (Tiszaeszlár-Bashalom II., Hajdúböszörmény-Vid, Rakamaz, Orosháza I., Zalaszentgrót stb.) Tehát látjuk, a régi magyarok temetkezési szertartásának legjellemzőbb vonásaihoz, amelyek mélységes vallási hitben gyökereztek, hasonló szokásokat találnak a KözépVolga vidékének korabolgár temetőiben. Különösen sok szempontból közeli a rokonság a tankejevkai temetővel. Ezt a közelséget a mellékletként feltárt tárgyi emlékek választéka és elhelyezése is alátámasztja, ez is főleg a tankejevkai és a részben Tyetyusi-i temetők anyagára vonatkozik, ahol a sírokban igen nagyszámú ékszert, munkaeszközt, fegyvert és lószerszámot találtak. Az utóbbiban a sírok nagy részét szétrombolták a kincskeresők, ezért nehéz ítéletet 38 Dienes I. hozzászólása az 1960-as budapesti Finnugor Kongresszuson. Congressus internationalis Fenno-ugristarum Bp. 1963. 413-415. Uő. AÉ 90 (1963), 109. 39 Uo. 111. 40 ct>oflop H. K Bonpocy o norpeöajibHOM o6p*me /jpeBHHx BCHTPOB. «ApxeojiorHH H .qpeBHHH MCTopHH yrpoB»:, M, 1972. Köszönetemet fejezem ki Fodor Istvánnak, hogy kéziratával megismerkedhettem. 41 Ka3aKOB E. El. O HainaneHHH rrorpeöajibHbix JinueBbix noKpbiTHM TaHKeeBCKoro MorHJibHHKa. YH. 3an. nry, 191. IlepMb, 1968, 238—239. 28
