Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúböszörmény, 1973)
Halikova, J. A.: Volgai Bulgária és a X. századi Magyarország népessége etnikai rokonságának kérdéséhez
J. A. Halikova (Kazány) VOLGAI BULGÁRIA ÉS A X. SZÁZADI MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGE ETNIKAI ROKONSÁGÁNAK KÉRDÉSÉHEZ Az utóbbi két évtizedben a Közép-Volga vidékén felfedeztek és feltártak néhány VIII-X. századi temetőt, amelyek az itt létrejött első állam, az ún. Volgai Bulgária megalakulása idejéből származnak. A feltárt - kajbeli 1, hrjascsevkai 2, bolsie-tarháni 3, tankejevkai, 4 Tyetyusi-i, 5 kujbisevi, igimkai 6 - temetők arról tanúskodnak, hogy ezen államnak létrejöttekor igen bonyolult, valószínűleg etnikailag sem egységes törzsi összetétele volt. A fenti leletek közül néhány különös hasonlóságot mutat a Kárpát-medencében feltárt X. századi magyar temetőkkel. Ez a hasonlóság főleg a temetkezési szertartásokban szembetűnő, ezeket tárgyalja a jelen cikk is. Eddig három korai bolgár temetőt vizsgáltak meg a legnagyobb teljességgel, amelyek a Tatár ASZSZK-ban találhatók, éspedig a bolsie-tarháni (365 VIII-IX. századi sír), a tankejevkait (825 pogány sír a IX-X. századból és 56 mohamedán sír a IX. század vége és a XI. század eleje közti időkből), valamint aTyetyusi-it (56 pogány és 50 mohamedán sír a tanke jevkaiakkal azonos időből). A bolsie-tarháni sírok legtöbbjének temetkezési szertartása és tárgyi leletei, főleg a nagyszámú szaltovói típusú korsó, lehetővé tették ezen emlék összehasonlítását a zlivki és pokrovszkojei típusú földbe ásott temetőkkel és arra engedtek következtetni, hogy a Közép-Volga mellékére a Don és az Azovi-tenger környékéről hatoltak be bolgár-török csoportok 7. De néhány, a szaltovo-majáckiakhoz nem hasonló lelet (a ló egyes testrészei gazdája mellé lettek temetve, a sírgödrökben padkák voltak, néhány kerekfenekű agyagedényt is találtak stb.) arról tanúskodik, hogy a bolsie-tarháni népességben volt más, nem bolgár elem is. Ami a tankejevkai temetőt illeti, a temetkezési szertartások és a nagy mennyiségű agyagedény (mind közszükségleti cikkek, mind dísztárgyak) az Urál baskíriai részén feltárt, az i. sz. I. évezred második feléből származó temetőkkel (Kusnarenkovo, Szterlitamak, Kusulevo), a Káma völgyében talált nyevolinói és lomovatovói leletekkel, valamint a Csepca folyó medencéjé1 OiepKH HCTOPHH CCCP III—IX BB. M., 1958, 614. 2 MepnepT H. iL MaTepnanbi no apxeonoraH CpeflHero 3aBOJi»tbH. MMA 42, 1954, 126—129. 3 reHHHX B. <I>., XanHKOB A. X. PaHHHe öoJirapti Ha Bojire. M., 1964. 4 XajiHKOBa E. A., Ka3aicoB E. IT. TamceeBCKHH MoranbHHK. ApxeojiorireecKHe OTKPMTHJI 1968 roAa M., 1969, 166. 5 XajiHKOB A. X., XajiHKOBa E. A. TETROINCKHÖ MO ran BHH K . ApxeoJioraneCKHe OTKPMTHH 1970 rofla. M., 1971, 143—144 o. XajiHKOBa E. A. PaHHeöyjirapcKHH MoranbHHK y r. TenoniH Ha Bojire. Te'ÍHCBI flOKna^oB, ÍTOCBHLUCH HMX HToraM noJieBbix apxeojioranecKHX uccjieaoBaHHH B 1970 r. B CCCP. (ApxeojioranecKHe ceKmm). TÖHJIHCH, 1971, 283—284. 6 Az 1969-ben és 1970-ben feltárt kujbisevi és igimkai temetők leletanyaga még közöletlen. 7 TeHHHr B. <I>., XajiHKOB A. X. i. m. 65—66. 21
