Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúböszörmény, 1973)

Dankó Imre: Egy hajdúsági költő idézése - Maghy Zoltán emlékezete

Török Annára, a kolozsvári református kollégium híres tanárának és igazgatójának a lányára, akibe viszont Szabó Dezső volt diákkorában szerelmes. Nánáson köztudott volt, hogy ezek a művelt asszonyok s többen mások is igen kedvelik Adyt, s férjeik ellenére nemcsak olvasták verseit, hanem lelkesedtek is érte és másokat is, lelkesítettek. A környezetükben megforduló fiatalokra nagy hatással voltak, így Maghy Zoltánra is. Ez a hatás költőnk esetében döntő jelentőségű volt, mert segítségével nemcsak egy irodalmilag, de egyébként is elmaradt, az új irodalommal meg éppen ellenséges környezetben elszigetelten élve jutott el az új irodalomhoz, Adyhoz. Ugyancsak Molnár József értékes észrevétele, hogy Maghy Zoltán versei Nánáson csak ennél a rétegnél találtak otthonra, egyébként — éppen az új költészethez való húzása, Ady iránti tisztelete miatt - kevés becsülete volt verseinek. Nem közömbös annak a megjegyzése sem, hogy mire Maghy Zoltán az Erőben és az Üj Időkben eljutott a közlésig, akkorára már az Ady-féle stílus és irányzat régen közismert volt. De éppen ezek a körülmények mutatnak rá legplasztikusabban arra, hogy milyen módon, hol és hogyan terjedt el az új irodalom és váltott ki hatásokat, különösen Ady Endre költészete. Hálátlan lett volna az utókor, a szeretett város, a szűkebb környezet, hogy engedte majd teljesen elfeledni? Nem; egyrészt a még élő ismerősök, barátok, rokonok soha sem feledkeztek meg róla, másrészt Maghy Zoltán költészetének legbensőbb mondanivalója érvényesült - az elmúlásra készülő fájdalmas életszeretet csendes halksága - amit halála óta szinte állandóan messze túlharsogtak hangosabb, kiáltóbb, a halálnak ellenálló, az életet megragadó és el nem engedő, súlyos társadalmi és politikai töltésű forradalmi hangok. A halála óta eltelt közel félévszázad irodalmunknak olyan gazdag termésű, nagy alkotókat és alkotásokat felvető, nyugtalan korszaka volt, hogy nem eshetett szó, nem fordulhatott kellő figyelem Maghy Zoltán és sokan mások halkszavú, a közélet küzdelmeihez kevésbé fűződő költészete felé. Napjainkban érkeztünk el oda, hogy minden értékünk számbavétele során rá is gondolhatunk, rokonszenves egyéniségére, értékes hátrahagyott költészetére is emlékeztethetünk. 188'