Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúböszörmény, 1973)
Ujváry Zoltán: A Miatyánk, a Hiszekegy és a tízparancsolat travesztiái a néphagyományban
pénzre. 5. Tiszteljed a kancsukákat és az akasztófát, melyet a te urad, a cár ad tenéked, hogy hosszú uralkodása legyen a földön. 6. Ne tarts fegyvert. 7. Ne lopd el, ami a cáré. 8. Kerüld a vegyes házasságot. 9. Ne panaszkodjál a cár kegyessége ellen. 10. Ne kívánd azt, ami nincs. Ne kívánj szabad földet, adóleszállítást, kancsuka-eltörlést, ne kívánj alkotmányt, sajtószabadságot, országgyűlést, emberek közti egyenlőséget, sem semminémű szabadságot, valami a szomszéd népeknek vagyon. 2 0 16. Krisztus urunk parancsa és szent Péter gonoszsága a katonákhoz. 1. Jézus megparancsolja szent Péternek, hogy a katonáknak jár egy napra egy forint hat krajcár. Péter mondja, értem uram, értem, a katona kapjon egyformán hat krajcárt. 2. Jézus ismét mondja, reggelenként legyen fehér kenyér, puha. Péter megint mondja, értem uram, értem, hogy legyen nekik reggelenkint testgyakorlat, zupa. 3. Jézus ismét mondja, tejes kávé, kifli. Péter mondja, értem uram, értem, hogy legyen nekik sepü és pitli. 4. Jézus ismét mondja, fehér kenyér, sonka. Mondta Péter ismét, értem uram, értem, komisz kenyér, puska, 5. Jézus ismét mondja, hogy a katona mehet szabadon a lányokhoz. Péter ismét mondja, értem uram, értem, hogy fogjon a súroláshoz. 6. Jézus ismét mondja, hogy a katona vasárnap aludjon. Péter megint mondja, értem uram, értem, hogy vasárnap szoba vizit tartasson. Ezért a katona szent Pétert ki sem állhatja. 2 6 A bemutatott anyag a Miatyánk-travesztiák legkülönbözőbb variánsaira nyújt példát. Nyomban feltűnhet, hogy milyen nagy a különbség Az elnyomattatott jobbágyok. . .-féle Miatyánk-variánsok és a Baka-, Huszár- stb. Miatyánkok között. Az előzőek műköltői stílusa a vőfélykönyvekbe lekerült változatokon is érződik. Az utóbbiaknál azonban az egyszerűség, a népnyelvi kifejezések, fordulatok, a sajátságos népi humor jól megfigyelhető. A Miatyánkvariánsok között a katonaéletre vonatkozókat népi, paraszti szerzeményeknek tekinthetjük. Valójában azt állapíthatjuk meg, hogy a múlt század elején kialakult műköltői eredetű Miatyánk-travesztiák nyomán már a múlt század közepén, különösen azonban a XIX. sz. második felétől kezdődően a Miatyánktravesztiáknak bőséges népi variánsai jöttek létre. Népszerűségüket mutatja, hogy a műfaj életét — erre példát alább említek - napjainkig nyomon követhetjük. A Miatyánk-variánsok egy része humoros tartalmú, csupán a tréfálkozást, a szórakozást szolgálta. Másrészükben azonban a katonaélet, a fennálló hatalom gúnyos, ironikus bírálata érződik. Különösen megfigyelhetjük a két tízparancsolatban. Mindkettő vőfélykönyvből származik. A néphagyományban való ismerete kétségtelennek látszik. Azonban éppen e két erősen politikai hangú variáns népi eredete nem valószínű. Fölülről való szállománynak kell tekintenünk. Az Életképek 1848-i évfolyama június hónapban, tehát közvetlenül a szabadságharc időszakában a Charivari rovatban közölte megjegyzés nélkül mindkét tízparancsolatot (118-119. 1.). A vőfélykönyvet, amelyben lejegyzésre kerültek, 1874-ben írta Bernáth K. József. Nem valószínű, hogy közvetlenül az Életképek bői másolta ki a megjelenés után 26 évvel. A nyomtatott és a kéz25 Hajdúszovát (Hajdú-Bihar m.). Bernáth K. József vőfélykönyve, i. h. 26 Ari József kéziratos könyve, i. h. Egy 1847 körül keletkezett kéziratos könyvből egy Miatyánk-travesztiát publikált cikkem írásával egyidőben I. Sándor Ildikó: Népi kéziratos könyv 1847-ből. Studia comitatensia, I. (Szerk. : Ikuai Nándor), Szentendre, 1972. 214-215. 180'
