Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúböszörmény, 1973)

Ujváry Zoltán: A Miatyánk, a Hiszekegy és a tízparancsolat travesztiái a néphagyományban

ôh, be átkozott föld és ég. Istent embert, feleségét káromolja e nemzetség Mert amit meglát két szeme, ott nem hagyja a két keze, sőt parancsolja őkelme Határainkat elfoglalták, mezeinket elra­bolták, és fenékig már feldúlták Bár valakit találhatnánk, ki által megsza­badulnánk, Amit kérne azt mondanánk, Mert a káromló gyilkosok, rövidszárú ba­kancsosok Mindenben utálatosok, Nem elég, hogy ingyen eszik, sőt még azt is megcselekszik, hogy a szánkból is kiveszik Mindig pénzt kér gonosz szája, mindig üres a kasszája, de csak az az ő nótája Es hogyha pénzt nem adunk, gyakran meg is vagdaltatunk, és nem mondja nekik senki Kocsmába se hívnak minket, csak a felesé­geinket, S úgy élnek mi hitvesünkkel, Ha ágyba mennek aludni, hozzájok mennek alkudni, S mi nem merünk haragudni, Forsponton mennek rabolni, Szoktak nekünk parancsolni. Paraszt néked meg kell állni, Nagyra viszen mi fájdalmunk, midőn látják már szemeink, Hogy kísérik mi lányaink Öh Ür Isten arra kérünk, ne hagyj ily idő­ket érnünk, Sőt bakancsot is szemlélnünk. Nem habozunk kérésünkben, cselekedjen ve­lünk szemben. Országunkat szabadítsd fel. Tisztítsd meg határainkat, hatalmadat mu­togassad, Hogy szégyenbe maradjanak, Dicsőítjük szent nevedet, örökké dicsérünk tégedet, Maradjon velünk kegyelmed A te neved. Jöjjön el A te országod. Legyen meg a te akaratod. Mint a mennyben, azonképpen a íöldön is. A mi mindennapi kenyerünket Add meg nekünk ma. Bocsájtsd meg a mi bűneinket. Miképpen mi is Megbocsájtunk ellenünk vétetteknek. És ne vigy minket A kísértetbe. De szabadíts meg a gonosztól, Mert tiéd az ország És a hatalom és a dicsőség Mindörökké, Amen. Teljesen lényegtelen eltéréssel olvashatjuk ezt a szöveget Szentesi Tóth Kálmán: Lakodalmi szokások a Nagykunságban c, könyvében. Katona mi­atyánk címen közli, megjegyezve, hogy az „egy vőfi írása közül való." Úgy véli, hogy az 1810-es évekből származik, amikor Karcagon is és Kunmadarason is osztrák katonaság állomásozott s az idegen, erőszakoskodó, elnyomó kato­nák ellen irányult a Miatyánk-travesztia. A katonaságra a szöveg második so­ra utal: „Tapasztalta magyar hazánk, Midőn katonaság jön ránk . . ." 7 A Szentesi Tóth által közölt és a Hegedűs Imre parasztember kéziratos könyvében leírt variánsokból arra következtethetünk, hogy 1. ezek a Miatyán­kok a nép közé lekerülve az alföldi területeken elsősorban a lakodalmi szóra­7 Szentesi Tóth Kálmán: Lakodalmi szokások a Nagykunságon. Karcag, 1929. 85-87. 172'

Next

/
Oldalképek
Tartalom