Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúböszörmény, 1973)

Varga Gyula: Határhasználat egy szabad paraszt faluban a XX. század első felében

Varga Gyula HATÁRHASZNÁLAT EGY SZABAD PARASZT FALUBAN A XX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN A határhasználati rendszerek kialakulása, fejlődése szoros összefüggésben van a települések jogi és történeti hagyományaival. Míg a jobbágy - zsellér községek határhasználati szokásrendszerében jelentős szerepet játszott a földesúri hatalom jelenléte, addig a különböző szabad közösségek határhasználati rendszereit a feudalizmusban kialakult általános formációk mellett elsősorban ezek belső önkormányzati szervezetei határozták meg.

1 Ilyen értelemben a legkülönbözőbb fajta szabadságokat, privilégiumokat élvező közösségek között hasonlóságokat és természetesen különbözőségeket lehet felfedezni. Ennek megfelelően a közös vonások mellett területenként, sőt helységenként a rendszerek gazdag variációival találkozhatunk. A variációk oka sokféle lehet, hiszen az egyes helységeknek a feudalizmusban elfoglalt helyük is más és más. Igen sok esetben a földesúri jurisdikció is valamilyen formában rést tört a helységek autonómiájában. De a közvetlen földesúri beavatkozáson túl ott volt még a feudalizmus hivatali szervezete, az egyház, a különböző bíróságok, a megye s nem utolsósorban a kamarák, melyek valamilyen formában mind igyekeztek befolyást szerezni a helységek önkormányzatába. A határhasználati rend kialakulása a belső önkormányzatok különböző alakulásától is függött. Egyes helyeken - mint azt jól ismerjük - az önkormányzat egy helyi arisztokráciát termelt ki, amely végül is a maga érdekeinek megfelelően tudta formálni többek közt a határhasználatot is. Csak kivételesek az olyan helységek, ahol a feudalizmus állami és vármegyei gépezetén belül viszonylagos demokratikus keretek között tudták megtartani a maguk belső önkormányzatát. Éppen ezért fontos, hogy a hasonlóságok mellett mind behatóbban foglalkozzunk a részjelenségekkel, a helyi variációkkal is. Tájegységünk határhasználati rendszereit nagyvonalakban már ismerjük. Több alapvető tanulmány jelent meg a Hajdúság és a Jászkunság egyes helységeinek határhasználatáról.

2 1 Wellmann Imre: Határhasználat az Alföld északnyugati peremén a XVIII. sz. első felében. At. Sz. IX. 1967. 346-409.; uő. Földművelési rendszerek Magyarországon a XVIII. sz.-ban. At. Sz. III. 1961. 344-370. 2 Wellmann Imre idézett tanulmányain kívül 1. : Balogh István: Határhasználat Hajdúböszörményben a XVIII. sz.-ban. Ethn. LXV. 1964. 441-467., LXVI. 1955. 99-124.; Veliky János, Hajdúdorog határhasználata a XVIII-XIX. sz. fordulóján. Kny. Debrecen, 1967. (Acta Univ. Debr. de Ludov. Kossuth nom. Ser. hist. VI. 25.) ; Balogh István, Határhasználat és gazdálkodás Nyíregyházán a XVIII-XIV. században. Ethn. LXXXI. 1970. 221223.; Mezősi Károly, A Jászkunság gazdasági élete a XVIII. sz. végén. Magyar Gazdák Szemléje, XXXIX. 1934. 62-74. Fodor Ferenc, A Jászság mezőgazdasága a redemptio korában. Magyar Gazdák Szemléje. XL. 1935. 442-462. 139'