Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúböszörmény, 1973)
Kövér Sándor: Adatok Hajdúböszörmény egészségügyének történetéhez
város 1941-ben vett meg Egészségház céljaira, ahonnan a Csecsemő- és Gyermekvédő intézetet 1963-ban mostani helyére (Korpona u.) költöztették, amely szintén orvosi lakás volt. A Szülőotthon 1937-ben nyílt meg 10 ággyal az eredetileg óvoda céljaira épült Bíró Péter utcai épületben. A Szociális Otthon elődjét a Városi Szegénymenházat 1896-ban alapították Fazekas Gábor és Kövér Katalin. Két épületből állott, melyek közül az egyikben 3 terem volt harminc férőhellyel, a másik, udvari épületben pedig 15 férőhelyes városi magánkórháza volt a városnak 1897-től 1937-ig. 1910-ben nyílt meg a Baptista Menház, ahol 20 személy befogadására öt szoba állott rendelkezésre. Az utóbbi időben mindkét szociális intézmény bővült, a szociális otthon 80 férőhelyes, modern intézménnyé fejlődött. Járvány kórház és Fertőtlenítő Intézet. A város 1893-ban, a nagy diftériás járvány idején határozta el gőzfertőtlenítő gép beszerzését és azt 1894-ben helyezte üzembe a Hajnak-kocsma melletti elkülönítő és fertőtlenítő épületben. 1928-ban 24 ágyas járványkórház (tulajdonképpen fertőzőbeteg elkülönítő) létesült a Kórház téren, a mai gépállomás helyén. Szükség esetén a férőhelyek száma kétszeresére volt emelhető. Mellette külön épületben volt a fertőtlenítő intézet, mely egy stabil és egy mobil fertőtlenítő géppel rendelkezett, ezenkívül formalingáz-fertőtlenítő gépje is volt. Említett intézet főleg a kiütéses tífuszjárványok alkalmával, de a hastífuszos betegek elkülönítésével is nagy szolgálatot tett járványok idején. Mentésügy. 1925-ben alakult meg az Önkéntes Tűzoltó és Mentőegyesület 127 alapító taggal 5 pengő egyszer s mindenkori tagsági díjjal. Az egyesületet a város segélyezte évi 150 pengővel, azonkívül a betegszállítási díjakból és a tűzoltóbálok jövedelméből tartotta fenn magát. A betegszállítás lófogatü kocsival történt. 1936-ban betegszállító autója, 1939-ben egy személyautója is lett az egyesületnek, amely betegszállításra is alkalmas volt. Fürdők. A városi gőz- és kádfürdő 1873. jan. 19-én kezdte meg működését az ún. Fürdőkertben (ma Nagy István-emlékkert). A városi Strand-fürdő 1937ben nyílt meg az Uzsok téren, az ott levő 29 fokos vizet adó ártézi kút vizének felhasználásával. 1940-ben az újonnan fúrott 450 m mély 32 fokos vizű ártézi kút bekapcsolásával az eddigi egy medence mellé még kettőt létesítettek és tusolóval, öltöző kabinokkal látták el a fürdőt, melyet azóta tovább fejlesztettek, bővítettek. Volt a Vidiíöldön egy sziksós tó vizének felhasználásával ún. gyógyfürdőnk, melyet rheumás betegek gyógyítására használtak. VII. Temetőink Néhai Bakóczi János jegyezte fel 1880-ban, az ócska templom kibővítése alkalmával, hogy a templom alatt igen sok összehányt csontvázat találtak, melyeket még az előző átépítés idején halmoztak fel. Őseink valamikor a templom kriptájába és a templom körüli kertbe temetkeztek s ezeket a csontokat találták meg. Hiteles adatunk van arról a temetőről, amely a Rákóczi Ferenc u. Korpona u. - Hadházi út és a Mátyás király körút által bezárt területen feküdt és az 1782-es térkép szerint ekkor már nagyobbára puszta terület volt Régi ref. temető jelzéssel. Egyes részein már laktak is. Valószínűleg ide temették el az 1739-es pestisjárvány áldozatainak nagy részét is. 136'
