Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz II. A Déri gyűjtemények. 2. javított kiadás (Debrecen, 2001)

87 BÚTOROK A Déri Múzeum kiállításain viszonylag kevés bútorral találkozik a látogató. Ezek a XVIII. század végéről, a XIX. század elejéről származnak. A XVIII. század végéről a Déri Múzeumnak csupán egy kétajtós szekrénye van. A szekrény alul és felül tagozott, levágott sarkú párkánnyal záródik. Az ajtók keretes szerkezetűek, a lábak pogácsa alakúak. A díszítményt faragás adja. Bár formai megjelenése még barokkos stílussajátosságokat mutat, a díszítésben már klasszicista motívumok tűnnek fel. Ilyen az ajtók fonatdíszes ütközőléce, a rozetták, levéldísz-keretek, amelyek mind jellegzetes klasszicista díszítőelemek (108. kép). A másik nagyméretű bútor egy írószekrény. Ebből a bútorból több darabbal is rendelkezünk, amelyek alapján a XVIII. század végétől a XIX. század első feléig nyomon kísérhetjük ennek a szekrényfajtának a változását, fejlődését. Az írószekrényeknek a XVIII. század második felében Magyarországon két fő típusa ismert. Az egyik a felül kétajtós, lehajtható írólapú, komódszerű alsórésszel ellátott, míg a másik szélesebb, felül középajtós megoldású, a középrész egyúttal kiemelkedik, két oldalán volutával simul az alacsonyabb fiókos oldalrészekhez. írólapja nem éri el a szekrény teljes szélességét, két oldalán ívelt előrészű kis fiókok keretezik. Ez a típus az Alföldön, közelebbről Debrecenből asztalos remekrajzokról ismert, így talán debreceninek tarthatjuk. A mi írószekrényünk előlapja ívelt, barokkos hajlású. Az egész felületet intarzia díszíti. A fiókokon csupán egyszerű keretezést találunk. A középrész díszítése már jóval gazdagabb, bőségszarut tartó angyalok, alattuk városábrázolás gótikus templommal, lábas házzal. Az ívelt felületű írólapon két mezőben tájképek emberalakokkal, elég egyszerű kivitelezésűek. Az írólap mögött fiókok húzódnak árkádsort ábrázoló berakott díszítéssel. 108.