Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz II. A Déri gyűjtemények. 2. javított kiadás (Debrecen, 2001)

24 amelyek isteneket, áldozó férfi és női alakokat, harcosokat ábrázoltak, és híven tükrözik a késői etruszk művészet sajátos, kissé absztrakt mintázását. Hasonlóképpen a császárkori bronzművességről adnak képet a római kis istenszobrok, gladiátor-, harcos-, állatszobrocskák, delfin, sas. A mellkötő, szandálkötő Aphrodité-szobrocskák hellenisztikus kori görög típusok utánzásai (15. kép). Egy áldozó ifjú szobrocskája az egyik kisebb itáliai törzshöz, a szabellekhez kapcsolható, görög és etruszk mintaképek hatását tükrözi (16. kép). A késői etruszk bronzművesség sajátos műfaját képezték a hátsó oldalukon bekarcolt díszítésű bronztükrök (17. kép). A harmadik tárlóban levő üvegedények a császárkor elején feltalált üvegfúvással készültek. Olcsóságuk miatt igen elterjedtek és kedveltek voltak. Formájuk agyag- vagy fémedény formákat mutat. Ilyenek a kisebb-nagyobb palackok, amelyeket néha bekarcolt vonalakkal díszítettek. A gyűjtemény legszebb példánya egy kancsó, amelynek körte alakú testét nyolc függőleges ránc bordázza, nyakán ráforrasztott üvegfonal-dísz (18. kép). A poharak, a kenőcstartó edénykék szintén általános típusokat képviselnek, közöttük egy szoptató üveg látható. A tárló alsó részében vésett gyűrűköveket, gemmákat találunk. A gemmák viselete a császárkorban nagy divat volt. Elsősorban pecsétélésre használták, de bizonyos típusoknak díszítésüktől és anyaguktól függően mágikus erőt is tulajdonítottak. Ábrázolásuk istenektől, szimbólumoktól a hétköznapi életig mindent felölelt. Anyaguk többnyire féldrágakő, pl. karneol, jáspis, heliotrop, de az üvegpaszta is elterjedt volt. A bemutatott darabokon a győzelem istennőjét, Nikét láthatjuk négyes fogatokon vagy tropeiont, győzelmi jelvényt koszorúzva, igen szépek a Jupiter-ábrázolások és a Marsot bemutató kövek. Az alsó sorban Bakkhoszt, Silvanust,