Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz II. A Déri gyűjtemények. 2. javított kiadás (Debrecen, 2001)

18 rosan becsavarták, ezután - általában - fából készült, ember alakú koporsóba helyezték. A kiállított két koporsó jellegzetes formát mutat. Az arcot hosszú, kék festésű múmiaparóka keretezi, állán múmiaszakállal. Az Újbirodalom korából származó nagyobb méretű koporsó a művészibb megmunkálású. A fekete alapozású koporsó egész felületét gazdag, festett díszítés borítja. A mellet gyöngyökből fűzött széles dísz, ún. uzehtgallér szegélyezi, alatta kiterjesztett szárnyú védőistennő jelenik meg, az oldalrészeken fekvő sakálok, dolgozó nőalakok, az egyes részeket feliratos sávok keretezik. A koporsóban fekvő múmián a pólyát gondosan, szinte művészien erősítették meg szalagokkal, talpára vászonra festett jelképes sarut kötöztek. A későbbi korból származó koporsón a vállrészt két napkoronggal ellátott sólyomfej díszíti, a melldíszt lótuszbimbó és lótuszvirág-koszorú szegélyezi, alatta szárnyas skarabeusz. Majd a halotti kultusz egyik jelenete látható, amikor a jellegzetes állatlábú és állatfejes halotti ágyon fekvő testen az egyik fő halotti isten, a sakálfejű Anubisz az első vágást elvégzi. Az ágy alatti négy edény, ún. kanopuszedény, amelyekbe a halott belső részeit helyezték. Négy védőisten, a Hórusz-gyermekek védelme alatt álltak ezek az edények, ezért fedelükön őket ábrázolták, sakál-, majom-, sólyom- és emberfejjel. Az ábrázolások mellett függőleges és vízszintes sorban feliratok helyezkednek el. A koporsó alsó részének belsejébe egy tollal ábrázolt istenalakot festettek. Az első tárlóban egy a Közép- és Újbirodalom korából származó, ütő-, vágó- és döfőfegyverekből álló együttes az egyiptomi anyag legértékesebb részét képezi (2. kép). A gyűjtemény többi tárgya szinte kivétel nélkül a halotti kultuszhoz kapcsolódik. A következő tárlóban a festett múmiapólya-darabok alatt két kanopuszedény-fedél, egyik mészkő, 2.