Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz II. A Déri gyűjtemények. 2. javított kiadás (Debrecen, 2001)

11 A DEBRECENI MÚZEUMÜGY ALAKULÁSA, A DÉRI GYŰJTEMÉNY Déri Frigyes 1920. október 18-án járt először Debrecenben. Bizonyos budapesti tárgyalások után a város vezetőit kereste fel és bejelentette gyűjteménye ideajándékozásának tervét. A város vezetői nagy örömmel fogadták az ajánlatot és mindjárt módját is ejtették, hogy a kialakuló új helyzetnek megfelelően Déri jelenlétében, elképzeléseinek megfelelően döntsenek a debreceni múzeumügy fejlődésének kérdéseiben. Elhatározták, hogy a Városi Múzeumot, az 1918-ban létesített Városi Képtárat, valamint a Városi Közművelődési Könyvtárat egyesítik. Az egyesítés szerencsés lépés volt, de csak úgy valósulhatott meg, ha az új intézmény megfelelő helyhez, épülethez jutott. Ilyen épület pedig nem volt és a város nem is volt abban a helyzetben, hogy építsen. Déri Frigyes még háromszor járt Debrecenben. Harmadik itt tartózkodása, 1923. szeptember í-én és 2-án azért fontos, mert ekkor ígérte meg, hogy 1700 millió korona értékű értékpapírjait egy, a gyűjteményével egyesített művelődési intézményeknek helyet adó épület megépítésére köti le. Elhatározásával nagy gondot vett le a város válláról, mert a város akkor képtelen lett volna az egyesített intézmények elhelyezésére méltó és alkalmas épületet emelni. Déri elhatározását gyors intézkedés követte. Elfogadva - hosszas tárgyalások után - a kultúrpalota helyéül kiszemelt helyet, az egykori Füvészkertet, az építkezés megszervezésébe, megindításába fogott. Negyedszer 1923. szeptember 23-án járt Déri Frigyes Debrecenben, ekkor volt a kultúrpalota alapkőletételi ünnepélye. Sajnos, rövid időn belül tragikus események következtek be a debreceni múzeum, a Dérigyűjtemény életében. A kultúrpalota építkezésére lekötött értékpapírok gyorsan, pár hónap alatt elértéktelenedtek. Déri Frigyes pedig váratlanul, 1924. október 27-én meghalt. A döbbenetet és a zavart azonban a tenni akarás, a foly-