Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

Városunk kapitalista fejlődése – Csicsai Károly

műves- és Katonatanácsba is. A húszas évek közepétől a Szociáldemokrata Párt debreceni szervezetének elnöke. 1944-ben hetvenévesen is bekapcsolódott az élet újra megindításába, tagja volt az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek. 13. tabló. Debrecen a két világháború között A szervezett munkások erejét bizonyítja az a tény is, hogy az 1922-es választásokon a szociáldemokrata Györki Imre mellett még két baloldali képviselő került be a parlamentbe, Hegymegi Kiss Pál és Jánosi Zoltán — az 1918-as polgári forradalom egykori belügyi államtitkára. A két világháború közötti időszak debreceni munkásmozgalmának központja a „Margit", a Margit fürdő volt. A bemutatott eredeti fényképek a „Margit" és a mozgalom életéből villantanak fel néhány ké* pet. A debreceni szociáldemokrata pártszervezet élén 1924-től — kisebb megszakításokkal csaknem 20 évig a helyi szociáldemokrata politika irányítója volt — Holló János állt. 1944-ben a németek elhurcolták, koncentrációs táborban halt meg. A nagy gazdasági válság idején a város vezetői külföldi kölcsönökkel igyekeztek egyensúlyban tartani a költségvetést. A kölcsön 30%-át lehetett közhasznú célra fordítani. Ekkor épült a Déri Múzeum, az egyetem épülete és a városi stadion is. 4. enteriőr Jelzésszerűen Tóth Mihály homokkerti lakásának konyháját mutatjuk be látogatóinknak. E körül a konyhaasztal körül jöttek össze a harmincas években az illegális Kommunista Párt helyi vezetői. A falon látható zászlót (másolat — eredetije a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban) Tóth Mihályné hímezte. Jelenlegi ismereteink szerint az egyetlen illegális pártzászló a 30-as évekből. A két oldalfalon az illegális párt életéből látható néhány kép. Tóthfalusi Sándor (1900—1945) a debreceni kommunista ifjúmunkás mozgalom kiemelkedő személyisége. 1929-ben lépett be a vas- és fémmunkás szakszervezetbe. Illegális kommunista sejt vezetője. A nagyerdei, a gúti, a cserei erdőkbe szervezett kirándulásokon vitatták meg az aktuális politikai kérdéseket. Az Országos Ifjúsági Bizottság titkárával, Kulich Gyulával is szoros kapcsolatot tartott fenn. 1944 márciusában a német megszállást követően letartóztatták és intemálótáborba hurcolták, ahonnan betegen megszökött. Életét már a leggondosabb ápolás sem tudta megmenteni. 128