Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)
Debrecen és környéke a középkorban – dr. Módy György
el a középkorban s melyik az újkorban. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis a Debrecen környéki falvak pusztásodása már jóval a török megjelenése előtt megkezdődött. A Debreceni család férfiágon való kihalása után a város földesura Zsigmond király lett. Az 1440-es évek végétől Hunyadi János, majd felesége Szilágyi Erzsébet, később Mátyás király és fia Corvin János birtoka, akkor már több megyére kiterjedő hatalmas uradalom igazgatási központja. Ez rendkívül kedvezően hatott a gazdasági-társadalmi-művelődési fejlődésére. Másik térképünk Debrecen XIV.— XV. századi utcahálózatát és az ismert épületeket mutatja be. Debrecen és Szentlászlófalva a XIV. század végére összeépült. A mai belváros déli része is betelepült a XV. században. A század második felében Debrecen az akkor Boldogfalvának nevezett Torna részbirtokába jutott. A Hunyadiak korában a mezőváros központjában a Debreceni család megerősített kastélyából kiépült a vár. Ettől nyugatra és a gótikus Szent András templomtól délre helyezkedett el a piac. Zsigmond király 1405-ben évi két vásár tartását engedélyezte. Ugyanebben az évben Debrecen megkapta Buda város jogkörét: egy összegben fizeti az adót. A XV. század derekára a debreceniek elnyerték a harmincad-, valamint egyéb vámmentességet. Az évente négyszer két hétig tartó országos vásáraival a város Észak-Tiszántúl gazdasági központja. A nagykiterjedésű határon űzött állattartás elsősorban a bőr- és gyapjúfeldolgozás nyersanyagát biztosította, valamint a hús és az állati melléktermékek (szaru, faggyú, zsiradékok stb.) feldolgozását. A legkorábban kialakult iparok így: a vargák (tímárok), szűcsök, csizmadiák, posztócsapók és szövők, szabók, szappanosok. A Csapó, Varga, Szappanos utcanevek mutatják, hogy az azonos ipart űzők egymás mellett telepedtek le. IRODALOM Balogh István: Debrecen (Budapest, 1958.) Balogh István: A cívisek világa (Budapest, 1973.) Sápi Lajos: Debrecen település- és építéstörténete (Debrecen, 1972.) Zoltai Lajos: Települések, egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határán és külső birtokai területén a XI— XV. századokban (Debrecen, 1925.) Vezető Debrecen Sz. kir. város Déri Múzeumában (összeáll.: Ecsedi István, Debrecen, 1930.) Vezető Debrecen Sz. kir. város Déri Múzeumában (összeáll.: Sőregi János, Debrecen, 1939.) 47
