Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)
A XX. századi képzőművészeti anyagunk – Sz. Kürti Katalin
XX. SZÁZADI KÉPZŐMŰVÉSZETI ANYAGUNK A Déri Múzeum XX. századi képzőművészeti anyagának zöme jelenleg a II. emeleti galérián, az új magyar képtárban, valamint a kupolateremben és a képtári, földszinti folyosókon helyezkedik el. 1978 márciusától különálló házban, az egykori Hrabéczy villában (Margit utca 20.) tekinthető meg Holló László Kossuth-díjas festőművész emlékkiállítása. Felújítás alatt áll a belváros egyik műemléke, ez ad majd helyet 1981-től a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeumnak. A városközpontban a Tóth Árpád Gimnáziumban látható a Debreceni Képzőművészeti Galéria, a kortárs magyar művészet állandó kiállítása. Az új magyar képtár első kabinetje a nagybányai és szolnoki művésztelep tevékenységét, a második a század első felében dolgozó alföldi festők munkásságát, a harmadik a XX. század második harmadának avantgárdé törekvéseit, tehát a tágabban értelmezett kortársművészetet reprezentálja. A festményanyagot érmek, plakettek, kisplasztikák és grafikák egészítik ki. A századforduló legnagyobb hatású művészeti csoportosulása a nagybányai művésztelep volt. Hollósy Simon és tanítványai azzal a céllal érkeztek Münchenből a hegyekkel körülvett Nagybányára a millenium évében, 1896-ban, hogy itt, a szabad természetben tanulmányozzák a napfény, a levegő hatására oldódó formákat, a megélénkült színeket. A müncheni Akadémia műtermi festészetével szemben a plein-air, a szabadban való festés lett alkotói módszerük. A galériatónus helyett a naptól átitatott formákat, a felerősödött koloritot, tónusokat, a megváltozott fényeffektusokat adták vissza vásznaikon. A Hollósy Simon vezette telepen egymás mellett dolgozott a századvégen Ferenczy Károly, Thorma János, Réti István, Iványi Grünwald Béla, Glatz Oszkár, Csók István stb. Legtöbbjüktől őriz a Déri Múzeum e gye gy reprezentatív festményt, ha nem is kifejezetten nagybányai korszakukból. Iványi Grünwald Béla, Csók István és Glatz Oszkár korai korszakában ugyan Nagybányához kapcsolódott, később azonban mindhárman kiváltak e közösségből és külön-külön utakra tértek. Nagybánya szellemét azonban továbbvitték, széleskörben népszerűsítették: Iványi mint a kecskeméti művésztelep alapítója, Glatz mint a Képzőművészeti 319
