Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

A régészeti kiállítás – Sz. Máthé Márta–M. Nepper-Ibolya–dr. Mesterházy Károly

10. kép. Bikafejes csésze, keltakori (i. e. III. század), Körösszegapáti Homokbánya 25. vitrin. A kelta műveltség virágkora és hanyatlása (i. e. 250-i sz. kezdete). Megyénk területe része volt annak az egységes kultúrkörnek, amelyet a kelták teremtettek meg az időszámításunk előtti III. században a Kárpátok keleti vonulatáig. Virágzott a kereskedelem, a kelta lakta területek között. Így juthatott el a szapropelit karperec (Ártánd, Nádudvar) Csehországból vidékünkre, s került a földbe ékszer gyanánt egy halott karján. A kelta lakta területek kisugárzása nagy lehetett, de felmérhetetlen az a hatás is, amelyet közvetítettek. A Körösszegapátiban, Ártándon, Nádudvaron feltárt temetők kerámia anyaga keresztmetszetét adja tágabb környékünk kerámiaiparának. A görög hatást mutató kétfülű kantharosz (Debrecen-Tócóskert) mellett erősen helyi színezete van kerámiaiparuknak még a Kárpát-medencén belül is. Talán a szkítakori hagyományokat erősítették, fogalmazták át kelta szimbolikával. Az egymás mellé rakott ruhakapcsolótűk formája mutatja az ékszerekben is tükröződő divatváltozásokat. A kiállított anyag túlnyomó része feltárt temetők sírjaiból került elő. Településeik nyo24