Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

Magyar és külföldi XV–XIX. századi képzőművészet – Masits László

szakait képviselik, melyek jeles alkotásokban a kor művészeti törekvéseit a nemzeti hagyománnyal ötvözték. Esterházy Pál itt látható képmása (tojásdad alakú keretben) kétségtelenül a herceget ábrázolja 1670 körül. Ezt megerősíti a későbbi nádor több képmásáról ismert, jellegzetes feje is. Hasonló pózban és viseletben örökítette meg 1655-ben Benjamin Block (1631—1690). A szép arckép — a szakirodalom eddigi állítása ellenére — mégsem lehet Mányoki műve, mert a feltehetően 35 éves korában, szőrmés süvegben ábrázolt Esterházy Pál (1635—1713) és főképp Mányoki Ádám (1673—1757) életkora ennek ellentmond. A képen szinte semmi sem vall Mányokira, így annak lehetősége is kizárható, hogy korábbi eredetiről esetleg ő másolta. A hazai korabeli átlagot meszsze felülmúló, igen értékes festmény Mojzer Miklós művészettörténész megállapítása szerint is, nem XVIII. századi, hanem korábbi. Alkotója Ismeretlen művész: Esterházy Pál képmása fiatal korában (13. kép.) A barokk festészet kiemelkedő képviselője hazánkban Kupezky kortársa, a külföldön tanult Mányoki Ádám. A XVIII. század legjobb európai arcképfestőinek egyike. Nagy képtárak őrzik alkotásait. Itthon csak hat esztendőt tölthetett. Mányoki Ádám (1673—1757) hagyományos meghatározás szerinti: Lengyel férfi című festményét is feltételezhetően külföldön festette. A művész négy évig volt II. Rákóczi Ferenc udvari festője. A szabadságharc és a korabeli képzőművészet kapcsolatát a kiállított mezzotinto sokoldalúan szemléleti. Mányokinak a múzeumban látható festménye és grafikája is jelzi: életkörülményei miatt egyelőre különlegesen nehéz feladat műveinek megbízható összeállítása. Jókai Mór: Egetvívó asszonyszív c. történelmi regényében az „Arany egyszarvúhoz" címzett patika (I. em. helytörténeti kiállításunkon látható) nagy ajtótábláit megfestő „piktor" is Mányoki. Ha a táblákra nézünk, nem szorul bizonyításra, — ez a feltevés csak az író képzeletének szüleménye. Az előtt, aki talán sokallná az arcképek számát, sem szorul bizonyításra, hogy Európa-szerte a XIV., hazánkban a XVI. századtól kezdve a legjelentősebb művészek életművében ott találjuk a portrét. Képtárunk régi alkotásai ezt is előnyösen bizonyítják. Nem mondhattunk le sem Mányokinak a magyar barokk fő művei között számon tartott képmása, sem Barabás, Brocky, Munkácsy, Madarász remek arcképeinek bemutatásáról. Ismeretlen festő (XVII. sz.): Magyar Balázs arcképe, aki Hunyadi Mátyás hadvezére, horvát-szlavón bán volt. A klasszicizmus a XVIII. század végén az európai művészet egyik uralkodó irányzata. Eszménye: az antik példák követése, világosság, mértéktartás. E stílus jegyeit viseli: Donát János (1744—1830): Férfiarcképe, 1816. (14. kép.) Ez a festmény is tehetségére mutat. Bécsben megfestette II. József, majd I. Ferenc csá215