Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

Magyar és külföldi XV–XIX. századi képzőművészet – Masits László

A renaissance után következő európai korstílus a barokk, mely a XVII—

XVIII. században virágzott. A fény és árnyék ellentéteire építő stílus általános jellegzetességei: a szenvedélyesség, mozgalmasság, magasabbrendűség és érzékiség egysége. A flamand Rubens és a holland Rembrandt művészetében teljesedett ki. A XVIII. századi jelentős német mesterek egyike a Magyarországról származó, cseh születésű, Bécsben tanult Jan Kupezky (1667—1740). Barokk szellemben festett, nemes egyszerűségű, a kor megpróbáltatásait is tükröző képmása: Kuruc vezér (11. kép.), Építész arcképe, Mányoki Ádám arcképe és az önarckép, a németalföldi festészet eredményeinek hasznosítását tükrözik. (Foglalkozásukra is utalt különböző tárgyak megfestésével.) Megrendelőinek (I. Péter, Savoyai Eugen, stb.) köréről is tájékoztat egy nürnbergi, 1745ben megjelent 78 lapból álló metszetgyűjteményünk. Ezt mesterének nevezetes arcképeinek egy részéről fáradhatatlan tanítványa Vogel Bernhardt (XVIII. sz.) készítette. A biedermeier a XIX. sz. első felének a klasszicizmussal és a romantikával érintkező egyik stílusirányzata. Bécsben, e festészet sokoldalú 12. kép. Ferdinand Georg Waldmüller: Csendélet. (Olaj, 1828.) 213