Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

Magyar és külföldi XV–XIX. századi képzőművészet – Masits László

Az arcképfestés külföldi hagyományait egyesítette a romantikus irányhoz számítható, Brocky Károly (1807—1855). Rendkívüli tehetsége vázlatos, tanulmány jellegű Női fej c. színes grafikáján is érzékelhető. (8. kép.) Londonban telepedett le. Viktória királynő arcképének megfestésével megnyílt előtte a Buckingham palota. Több alkotása a British Museum és a windsori királyi kastély tulajdona. Nemcsak az Angliába utazó művészeinkkel, hanem a magyar szabadságharc emigrációjának vezetőivel is baráti kapcsolatot teremtett. A szabadságharc leverése után a XIX. századi Magyarország: két üstökösét, az árvaként felnövő Munkácsyt, de a grófi származású Zichyt sem segíthette kellőképp. Idegenben: látszatra ragyogó, valójában méltatlan sors várt az alig ismert nemzet fiaira. Ez különösen vonatkoztatható Zichyre (Ady szerint: „nagy és szerencsétlen magyar ember"), aki évtizedekig rajzolt — a cári udvari bálok selyem legyezőire ... Bár négy cár világhírű udvari festője lett Zichy Mihály (1827—1906), de ez sem gátolta, hogy haladó, szabadelvű eszméit hirdesse alkotásaiban. Victor Hugo, Puskin, Goethe és több külföldi író művein kívül legjelentősebb Madách műveinek illusztrációi. Orosz főhercegnő, 1861, tempera-vízfestménye alkotó művészetének épp olyan ágát képviseli, melyben képessége maradéktalanul érvényesült. (9. kép.) Than Mór (1828—1899) az 1848—49-es szabadságharc egykori „hadifestője" számos grafikáján örökítette meg a hadjárat ütközeteit. A vázlatok túlnyomó többsége elkobzás miatt megsemmisült. Alföldi kocsizás c. vízfestményén eltűnődhetünk a széljárta síkságon távolodó kocsi utasain. Művészi iskolába nem sorolható Mednyánszky László (1852—1919). Tájkép tavacskával c. színes grafikája erősen különbözik tájat mutató hangulatképeitől, melyeket állandó vándorlása során rendkívüli formaemlékezetével műteremben megfestett. Rajzos modorú pasztellrajzát több évtized választhatja el attól a korszakától, melyben az élet elesettjeit, vagy a hadifoglyokat látomásszerűen, nagy erővel ábrázolta. Külföldi és magyar XVII—

XIX. századi képzőművészet A nyugat-európai művészetet a flamand és a spanyol festészet egyegy alkotása képviseli. Ismeretlen flamand művész (XVII. sz.): Lovas hadvezér (10. kép.) c. olajfestménye külföldi műgyűjteményből ajándékként került 1937-ben a múzeum birtokába. (Mérete: 230 X 180 cm.) A festmény: kompozíciója, a három alak igényességre valló ábrázolása, gazdag viselete alapján véleményem szerint a flamand Anthonis van Dyck egyik kitűnő tanítványának festészetével rokonítható. A nagyhatású festményen az álló mellékalak kifejező mozdulata és a hadve210