Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

Magyar és külföldi XV–XIX. századi képzőművészet – Masits László

MAGYAR ÉS KÜLFÖLDI XV—XIX. SZÁZADI KÉPZŐMŰVÉSZET Négy évszázad (XVI—

XIX. sz.) magyar pénzei, érmei A kisplasztika egyik műfaja az érem a domborművei rokon, de mérete a művészt tömörített fogalmazásra és sajátos technikai megoldásra készteti. Nem csak az érmek, a pénzek is mindenkor kifejezik koruk művészetét. A meghatározott súlyú és finomságú vert pénz kötött tematikáját csak kiváló ötvösművészek tudták oldottabban megvalósítani. Az emlékérmek alkotói mindenkor a pénzek verőtöveinek vésnökei voltak. Pl. a körmöci emlékérmeket és pénzeket, illetve az utóbbiak verőtöveit ugyanazok vésték. Így van ez korunkban is. (Berán Lajos éremművész az Állami Pénzverde kitűnő fő vésnöke számtalan emlékéremnek alkotója.) Az érmek lapjai az arcképfestészethez, vagy a csataábrázolásokhoz hasonlóan erőteljesen kötődnek a megrendelő személyén át a korhoz. Az érmek ábrázolásai hitelesek. Ezért azokat jelentős művészek is felhasználták előképül, ha az ábrázolt személlyel nem találkozhattak. Az alkotók legtehetségesebbjei mindig megkeresték annak lehetőségét, hogy az emlékérem közvetlen rendeltetésén túl az ember környezetéről, a termelési ágak jellegzetességeiről, a kor életmódjáról, viseletéről tudósítsanak. Alkotói általában tudatában voltak művészi jelentőségüknek, így nevüket legtöbbször ismerjük, bár példás szerénységgel rejtett módon alig betűzhetően vésték be. Elismert tény, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum éremtára Európa világhírű múzeumainak éremgyűjteményei sorában figyelemre méltó. Éremtárunk — mely múzeumunk leggazdagabb gyűjteménnyel rendelkező osztálya — a Magyar Nemzeti Múzeum hasonló gyűjteménye után következik. A Déri Frigyes igényességét, áldozatkészségét bizonyító, hozzáértő tanácsadói által a történelemből ismert nevű (Blaskovich, Festetics, Windischgrätz, sőt Ferenc József király hagyatéka) családoktól megvásárolt — számos egyetlen példányt (unikumot) felmutató — 3179 darabból kialakított numizmatikai gyűjtemény nemzetközileg is számottevő. A második világháború utolsó szakaszában a múzeum akkori igazgatója Sőregi János a numizmatikai gyűjteményt elrejtette. Nagy kockázatot vállalva, a gyűjteményt megmentette. 197