Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)
A kelet varázsa – dr. Ferenczy László
1820 között) készült. A porcelánok ilyen jelzése a XV— XVI. századtól kezdve volt szokásos Kínában. A vitrin mellett, a falon levő nagyméretű tál a mázalatti kék festésű porcelánok szép példája. Szikla, pünkösdi rózsa és madár alakja díszíti. A bejárattól balra levő kisebb porcelán tányérok XVIII. század végi japán exportból valók. Japánban csak későn, a XVII. sz. elején találtak porcelánföldet. A monopolhelyzetben levő Holland Kelet-indiai Társaság ezután sok árut rendelt a dél-japáni Kyúsú szigeten, Aritában működő műhelyektől; a kikötő neve után ezek imari porcelán néven váltak ismertté Európában. Jellemző rájuk a mázalatti kék festés kombinálása mázfeletti vörös és arany festéssel. XIX. század végi exportból való az alattuk levő két nagy, plasztikus állatfejes és virágdíszes kínai, és a mázalatti kék festésű japán díszváza. A jobbra levő második vitrinben figurális kínai kerámia látható, A XV— XIX. századi palotaépületeken voltak gyakoriak a zöld és sárgásbarna mázas „tetőlovasok", mint oromdíszek. A dél-kínai Fucsien tartományi Töhuából való a fent elhelyezett két kiemelkedő fehér porcelán figura. Az egyik, XIX. sz. eleji figura a könyörületesség istenét, Kuanjint ábrázolja lótusztrónuson ülve. A bejárattal szemben kék kínai selyemköntös van, gazdag hímzéssel. A XIX. századból való, de mintája a régebbi mandzsu császári ruhák díszítését őrzi: alul hullámok között a szent hegy van, középen nagy, aranyhímzésű sárkány lángoló gyönggyel (a sárkány a császár jelképe volt és eredetileg csak a császári család tagjainak ruháin szerepelhetett). Két főnixmadár, denevérek, buddhista és szerencsejelek szerepelnek még a felhőminták között. Kínából, a XIX. század közepéről való a köntöstől balra levő nagy selyemhímzés-pár is: az elefántok hátán levő díszes váza arra utal, hogy ezek buddhista oltár fölé lehettek függesztve. A kínaiak háromezer évvel ezelőtt már szinte felülmúlhatatlan tökéletességű, művészi bronzedényeket öntöttek szertartási célokra. A bronzöntés azóta is az egyik legfontosabb iparművészeti ág maradt. A bejárattól balra levő vitrinben kínai bronztárgyak láthatók. Témakörük taoista, konfucianista és buddhista. A Hosszú Élet Isteneként, bivalyon ülve van ábrázolva Laoce, a taoista filozófia alapítója. Buddhista oltáron állhatott a vázát tartó elefánt. A szarvas szintén a hosszú élet jelképe volt. A gyertyatartót egy halhatatlan alakja tartja. A sokkarú istenség Kuanjin. Lótuszvirágos alapzaton ül Buddha. A nagyméretű szobor a meditáló Buddhát ábrázolja. E vitrin után kosformájú, rekeszzománcos díszítésű kínai díszedény 159
