Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

Az ősi kultúrák világa – Szalay Emőke

9.b kép. Niké, Római i. sz. III. sz. sisak jól bizonyítja a korinthosi bronzművesség fejlettségét. A mellette levő bronzkard bekarcolt geometrikus mintákkal díszített hüvelyével Itáliában elterjedt típus volt az i. e. VIII—

VII. században. Hasonlóan gazdag geometrikus mintákkal díszített a középső bronzkorong, amely egy kisebb közép-itáliai törzs, a szamniszok fegyverzetét képezte. A bronztárgyak között a füstölő, tetején galambokkal az etruszk bronzművesség érdekes darabja. A dörzsölő vas az olaj testről való lekaparását szolgálta, a nyeles tállal a fürdőzők locsolták magukat. A bronzedények között kiemelkednek finom megmunkálásukkal az ökörfejjel és holdsarlóval díszített mécsesek. Az utolsó tárlóban kiállított agyagedények Magyarországon készültek és széles körben elterjedt formákat képviselnek. Az egyszerű festetlen edények között a galliai műhelyekben készült domborműves díszítésű ún. terra-sigillata edények tűnnek ki. Az agyagmécsesek egyszerű típusúak, többnyire díszítetlenek, csupán a békamécses erősen stilizált békaábrázolással, a kakassal díszített és az ötégős fenyőágas emelkedik ki. A hátsó falon elhelyezett görög feliratú kelet-balkáni síremlék mereven megmintázott domborműves alakjaival egyszerű színvonalú munka. A nagyméretű Dionüzosz-fej Kisázsiában készült, valószínűleg épület díszítő szobor volt. Az Afrodité-iej szintén görög szobor római márvány másolata. A II—

III. században készült Julia Domna császárnő portréja, egy női és egy férfiportré, amelyek a római művészetben a lélekábrázolás megjelenését és elmélyülését jól érzékeltetik. Ugyanezt mutatja az 148