Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

A hagyományos gazdálkodás és életmód – dr. Varga Gyula

Lengyelország felé. A marhakereskedő tőzsérnek maguk jártak hajtóikkal Nürnbergig, Augsburgig. A kalmárok előbb alkalmi kereskedelmi „kompániákat", jellegzetes korakapitalista társulásokat, 1695-ben pedig a debreceni Nemes Kalmár Társaságot alapították. Kapcsolataik Isztambultól Gdanszkig értek. A XVIII. század második feléből származó céhemlékeket bemutató vitrin mellett diagramm grafikon mutatja a város adófizető lakosainak foglalkozási ágak szerinti megoszlását 1714, 1772 és 1809-ben. Egy másik oszlopos grafikon jól tájékoztat bennünket. 1772. évi időmetszetben 30 debreceni céh mestereinek, legényeinek és inasainak számszerű megoszlásáról. Bár a XVIII. század második felében is alakultak ki új iparágak és szerveződtek új céhek, de az ipar fejlődése megrekedt. A céhek és a céhenkívüliek csak a helyi és a környék igényére termeltek. A török által elpusztított falvak megszerzett határán előbb a rideg állattartás, később a földművelés hódított tért. Debrecen a XVIII—XIX. század fordulóján alakult át félig polgári félig paraszti civis-várossá. Komplex helytörténeti kiállításunk első részének negyedik egysége Debrecen település- és építéstörténeti fejlődését valamint a városi önkormányzat kialakulását mutatja be a XIX. század elejéig. Térkép igazít el bennünket a város XVI—

XVII. századi utcahálózatában feltüntetve a fontosabb épületeket. A XVI. század közepén a belvárost sánccal és árokkal erősítették meg, melyen a közlekedés főirányainak megfelelően négy kapu volt. Az itt levő őrházakban kis létszámú kapuőrség vigyázott. A régi városháza a mai telken 1531-től három egyemeletes épületből alakult ki, 1640-ben égett le. A város önkormányzata a XVII. században teljesedett ki. A hatalom letéteményesei a főbíró és ekkor már tizenkét esküdt bíró (később szenátor), akik a legvagyonosabb polgárok, elsősorban a kereskedők közül kerültek ki. A tisztségviselők köre jóval szélesebb, mint a korabeli mezővárosoké általában és ez a település kiemelkedő jelentőségét mutatja. Debrecen gazdasági-politikai jelentősége miatt fontos szerepet játszott a Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György erdélyi fejedelmek által vezetett Habsburg ellenes függetlenségi harcokban, mivel a katonaság mezőgazdasági és ipari termékekkel való ellátásának a kulcsa volt a Tiszatájon. Debrecen 1693ban szabad királyi városi rangot kapott. II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának is nemcsak jelentős élelmezési, hanem ipari bázisa is volt Debrecen. A Lipót királytól és császártól elnyert szabad királyi városi rang féltése miatt kezdetben a város vezetői nem mertek csatlakozni Rákóczihoz s a szabadságharc végén is már titokban tárgyaltak a császáriakkal. Nem véletlen, hogy 1711-ben a debreceni főbíró lakásán készítették elő a szatmári békét. A városi igazgatás, önkormányzat kiállított emlékei közül (6. vitrin) kiemeljük Debrecen első ismert pecsétnyomóját a XVI. század elejéről, melyen az akkori 94