Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

A hagyományos gazdálkodás és életmód – dr. Varga Gyula

hódoltság alatt többször az ország legnépesebb városa, megelőzve Szegedet, Kassát de még Pozsonyt is. A 2. és 3. vitrinben bemutatjuk a XVI., illetve a XVII. század régészeti leleteit, melyek Debrecen város belterületén kerültek elő. Legnagyobb részük az utolsó 10—15 év során — elsősorban a nagy építkezések alapozása alkalmával — bukkant napvilágra. A kiállított kerámia bizonyítja a fazekasság további fejlődését, megjelenik az edényeken a máz. A belül használt máz az edények folyadéktartó képességét növelte és tisztántartását könnyítette. A kerámia formái tovább gazdagodtak és a XVI. század második felében megjelentek a török, illetve balkáni hatást tükröző edényformák. XVII. századi fazekasok kezén nagymértékben elterjedt a már korábban megjelent festés, illetve máz. Sokszínű, gazdag díszítésűek az edények. Ennek a századnak a termékei stílusban a későbbi népi fazekasság előzményeinek tekinthetők. A XVIII. szá2. kép. Fazék, XVI. sz. 81