Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

A hagyományos gazdálkodás és életmód – dr. Varga Gyula

DEBRECEN AZ ÚJKORBAN Helytörténeti kiállításunk feudáliskori részének második egysége bemutatja a XVI—

XVII. századi anyagi kultúra leleteit, grafikonok és térkép segítségével megvilágítja gazdasági helyzetét és a város népesedésének alakulását a török hódoltság korában. A mohácsi csatában a középkori magyar állam elbukott. A kettős királyválasztást követően Debrecen a keleti országrésszel együtt Szapolyai Jánosé lett és a török hódoltság terjeszkedésével három ország határára került. Birtokjogilag később is az erdélyi fejedelemséghez tartozott, de fizette az egyre súlyosbodó adókat 1552-től a töröknek és a Habsburg királynak is. Térképes grafikon mutatja a Debrecenbe 1564— 1640 között a szomszédos megyék területéről beköltözők számát, grafikon ábrázolja a lakosság számbeli növekedését illetve időleges csökkenését a XVI—

XVII. században. A török hódoltság területéről mind több földönfutó jobbágy, de nemes is költözött be a közvetlenül a szultáni kincstárnak adózó Debrecenbe, ahol nagyobb biztonságot találtak. Az ún. örökös jobbágyság rendszerében a város sokszor kemény harcot vívott a jobbágyokat visszakövetelő földesurakkal. Debrecen a török la kép. Perzsa stílusú török tiszti tőr, XVII. sz. 79