Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

A hagyományos gazdálkodás és életmód – dr. Varga Gyula

Tímárok, vargák. A nyers bőrökből lábbeli készítésére is alkalmas különböző bőröket készítettek, melyeket a csizmadiák, szíjgyártók és más bőrművesek dolgoztak fel. Számuk 1666-ban 88, 1776-ban 170, 1790-ben 182. A modern bőrgyártás kialakulása után a mesterség fokozatosan elsorvadt. A munkamenet legfontosabb fázisai a szőrtélenítés, cserzés, a tömörítés, zsírozás és festés. Kiállított céhemlékek: Levéltartó 1701-ből. Ónkanna és poharak 1719-ből. Remekmunka bélyegzője, XIX. század közepe. Munkaeszközök: Csertörő bunkók. A cserié egyik alapanyaga a cser gubacs, melyet a csertörő bunkókkal törtek össze. Cserhántoló vésők. A cserié fontos anyaga a cserfa kérge, melyet a cserhántoló vésőkkel fejtettek le. Különböző bőrkaparó kések a bőr húsolására, a szőr letisztítására. Curkolók (bőrtörők). Simítok. Forgató fogó a cserlében ázó bőrök forgatásához. Kézi prés, a bőr tömörítésére szolgáló eszköz. Szűcsök. A szűcs „teljes mesterség", mert nem csak a bőrt készítik ki, hanem abból különböző viseleti darabokat, dísztárgyakat készítenek. A szűcsmesterség egyik legrégibb céhes iparunk. A mesterek száma 1790-ben 105, 1807-ben 107, 1853-ban 85. Céhremek. Szabad kézzel rajzolt bundahímzés papírkivágása. Fa és fém nyomóminták, melyekkel a hímzés mintákat a bőrre rányomták. Hajdúsági kisbundák. A barnított bőrre színes és fekete fonallal hímzett, pelerin-szerű kisbundákat nem csak Debrecenben, hanem a hajdú városokban, a Nagykunságban s néhány bihari faluban is készítettek. Néhány helyen a hímzés a kisbundán is kiszínesedett, de legjobban az egyszínű fekete hímzést kedvelték. Hímzett dohányzacskó, a szűcshímzések remek darabja. Szűcs asztal, melyen a szűcs dolgozott. Kaszaszék, bőrtisztító, törő szerszám. Cifrázó vasak, a bőr szegélyének díszítésére szolgáló vésőféle eszközök. Tartó fali szekrénykéje 1817-ből való. Bőrtörő kákók, a bőr puhítására szolgáló kézi eszközök. Bőrfodorítók. Fából készült puhító eszközök. Csizmadia mesterség. Debrecen legjellegzetesebb kézműipara a csizmadia mesterség volt. Számuk a XIX. század közepéig folyton növekedett. 1762-ben 277, 1790-ben 562, 1807-ben 751 mester dolgozott a 64