Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

A hagyományos gazdálkodás és életmód – dr. Varga Gyula

7. kép. Bőrfodorító, megvágó kés ta fel a gazdák figyelmét. Egyik tülök sima, másik karcolásos díszítésű. ökör szájkosár. Akkor teszik az ökör orrára, amikor zöld növényzet között húzatnak, hogy az ökör közben ne legelhessen. Szopásgátlók. A lapos lemezt a borjú orra cimpájára helyezték, a négyszögletest ráhúzták az orrára, hogy ne tudjon szopni. Ezzel segítették a borjú elválasztását. Debreceni kismesterségek Debrecen kézműiparának fejlődése a XVII—

XVIII. században érte el tetőfokát. A gazdag kereskedő cívis város mindig vonzotta a kézműveseket, bár itt az ipar sohasem tett szert vezető szerepre a városi életben. A XVIII. század végétől a már fél évszázaddal korábban megváltozott gazdasági helyzet következtében nemcsak a korábbi távolsági kereskedelem sorvadt el, de a céhes ipar fejlődése is megrekedt, annak ellenére, hogy még ebben az időben is alakultak új céhek. A XIX. században már mind a helyi ipar, mind a helyi kereskedelem már csak a belső igények kielégítésére korlátozódott. A XVIII—

XIX. századi kisiparok színes sokaságából a legjellegzetesebben debreceni iparok eszközeit, szerszámanyagát és termékeit mutatjuk be. 62