Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

A régészeti kiállítás – Sz. Máthé Márta–M. Nepper-Ibolya–dr. Mesterházy Károly

későavarokkal. Ez utóbbiak emlékei a szabad férfiak övét díszítő változatos öntöttbronz veretek (Ártánd, Kába), a nyereg vasalásának maradványai (Ondód), a lószerszám, a nagy, csontlécmerevítőkkel készült íj (Hortobágy-Árkus), az edények (Ártánd). Az embertani vizsgálatok szerint mongolid vonású csoportok is voltak közöttük (ondódi koponya). A IX. században mind a frankok által megszállt Dunántúlon, mind a bolgár kán által megszállt Tiszántúlon rendkívül szegényes viszonyok között éltek az avar maradékok. 25. vitrin. Avar női viseletművészet. A női viselet tartozékai a fülbevalók és gyűrűk, melyek részben a nemesfémből készült bizánci ötvösmunkák utánzatai, részben bizánci készítmények. A ruhák ujját karperecek fogták ősze. A kaftánszerű felső ruha derekát öv fogta át, melyről tarsoly függött le. A tarsolyok fedelét díszítették az állatalakos vagy geometrikus díszítésű korongok. A tarsolyban tartották a csipeszt, talán a gyógykenőcsöt tartalmazó csonttégelyeket is. Az övön viselték az esztergályozott csont tűtartókat is. Az avar művészet jegyeit a mindennapi élet tárgyain találjuk meg, hiszen a steppei kultúrájú népek gazdagságukat, társadalmi rangjukat viseleti tárgyaikon, ruházatukon is erőteljesen hangsúlyozták. Szembetűnő a bronz övveretek rendkívüli mintagazdagsága, sokfélesége. Az egyszerű indás minták vagy állatok sora díszítheti a véreteket. Ritkán emberalakos ábrázolással is találkozhatunk. Ezek közé tartozik az ondódi szíjvég, melyen párduc hátán ülő női alak látható, feltartott kezében tart valamit. Fazekasaik különleges edényeket is készítettek. A kis, sárga színű füles bögrék közép-ázsiai hagyományokat őriznek. 34 19. kép. öntött avar nagyszíjvég