Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

A XX. századi képzőművészeti anyagunk – Sz. Kürti Katalin

Bár csak nyolc évet élt városunkban a szegedi származású Vadász Endre (1901—1944), Debrecen művészei között tartjuk számon. Kb. háromszáz karcát és metszetét, negyven festményét őrzi a Déri Mú­zeum, ebből mutatunk be két rézkarcot és egy temperaképet kiállítá­sunkon. A „Falu télen" legszebb fehér képeinek egyike. Felülnézetben, erős rálátással mutat be egy Nagybánya környéki falut apró házaival, széntelepével, útszéli szentjével, favágóival, parasztudvaraival, téli var­jakkal, fákkal. Finoman, szinte kalligrafikusán írja körül alakjait, tár­gyait, s a mesék ködébe vonva, a tél misztériumjátékává avatja a min­dennapi téli jelenetet. Kortárs művészetünk jelentős alakja, a nemrég elhunyt Frank Fri­gyes (1895—1976), a magyar expresszionista festészet Hollóhoz hason­lítható festőművésze. Múzeumunk negyven alkotását őrzi, amelyből pár rajzot és legjelentősebb festményei egyikét, az 1965-ben festett „Vörös kávédarálós csendélet"-ét mutatjuk be az új magyar képtárban. E mű méltán képviselte a kortárs magyar festészetet az 1974-es Cagnes sur Mer-i nemzetközi festészeti fesztiválon. Csendéletének tárgyai élnek, lángolnak, vörös kávédarálója uralja a teret, sárga háncsszatyra magá­ba roskadtan hever. A kép elemeinek gesztusai az emberéhez hason­ló, kép. Bakoss Tibor: Tyúkok a fa tövénél (akvarell, é. n.) 335

Next

/
Oldalképek
Tartalom