Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)
A kelet varázsa – dr. Ferenczy László
A KELET VARÁZSA Déri Frigyes ázsiai gyűjteménye Kereskedelmi és más kapcsolatok révén a Kelet, elsősorban a KözelKelet, India és Kína művészete már az ókorban és a középkorban legendás hírű volt messze földön. Különösen megnőtt az érdeklődés az ázsiai országok felfedezése, majd a gyarmatosítás megindulása után, a XVI— XVII. századtól kezdve. Az egyes keleti művészeti ágak megismertetésében jelentős szerepe volt a kereskedelemnek, az exportnak. A római korban, kétezer évvel ezelőtt a kínai selymet már a levantei partokig szállították. A Közép-Ázsia sivatagos területeit átszelő Selyem Utján át a VI— IX. században szállították a legtöbb selymet nyugatra. A kínai porcelán titka már a középkorban izgatta a közeikeleti mohamedán népeket, majd később az európaiakat is. A keleti műtárgyak zöme a XVII—XJX. században jutott Európába és Amerikába. Elsősorban a kínai porcelán, majd a selymek, lakkmunkák és bronztárgyak megismerésével indult meg a XVII. században Európában a chinoiserie divatja, a kínaias minták terjedése, ami leginkább az európai kerámián, bútorokon és textileken figyelhető meg. Ezt követte a japános minták megjelenése, főleg a japán porcelánok, majd a színes fametszetek elterjedése után. A keleti művészetek mélyebb megismerésére irányuló igény a XIX. század második felében jelentkezett. A céltudatos gyűjtés, tudományos feldolgozás a századforduló körül indulhatott meg. Ekkor alakultak meg Európában és Amerikában a szépszámú keleti műtárgyat tartalmazó magán- és múzeumi gyűjtemények; nagyrészük egy-egy kiemelkedő érzékű és tudású gyűjtőnek vagy szakértőnek köszönhette létrejöttét. A keleti művészet megismerésének folyamatát elősegítették az aukciók és a nagy világkiállítások, melyekre az ázsiai országok sok iparművészeti tárgyat küldtek. London, Párizs, Berlin volt a fő központ, ahol az európaiak leginkább megismerkedhettek keleti műtárgyakkal. 1882-ben indult első ázsiai útjára Hopp Ferenc, a kiváló optikus és műgyűjtő. Világjáró körútjain és az európai műkereskedelemből mintegy négyezer ázsiai, főleg japán és kínai műtárgyból álló gyűjteményt hozott létre, melyet 1919-ben végrendeletileg az országra hagyott, Andrássy (ma Népköztársaság) úti villájával együtt. Itt működik jelenleg a róla elnevezett Keletázsiai Művészeti Múzeum. 153
