Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

A régészeti kiállítás – Sz. Máthé Márta–M. Nepper-Ibolya–dr. Mesterházy Károly

világosan mutatják, hogy az Alföld e korszakból származó lelőhelyei milyen ritkák, sőt Hajdú-Bihar megyében egyenesen hiányoznak is. Az 1. vitrin az újkőkor korai és középső szakaszából feltárt jellemző leleteket tartalmazza. Ebben a korszakban a gyűjtögető (vadász-halász), tehát zsákmányoló életmód rovására döntővé vált az élelemtermelés, mely együtt járt a letelepült, földművelő-állattenyésztő életmóddal. Ennek a gazdasági-társadalmi változásnak az első megmaradt dokumentumai az agyagból, szabad kézzel formált és nyílt tűzön égetett edények, melyeknek egyes típusain világosan észre lehet venni a kobaktökből, háncsból, kéregből formált előképek hatását. Igen hamar kezdték alkalmazni — díszítő vagy talán egyéb szándékkal — az edények festését is. Valószínűbb, hogy az edényt borító mintát kezdetben azzal a szándékkal alkották, hogy minél inkább hasonlítson az előképhez. Nem ritkán rámintázták-festették a védő-óvó istenképmást is a készlettartó edény oldalára, mint ahogy az a Berettyószentmártonban előkerült töredéken is jól látszik. A természeti erők ismeretlen mivolta szinte meghatározta az újkőkor korai szakaszában élő ember mindennapjait. Töme1. kép. Szobrocska (idol), újkőkor, Hortobágy-Zám Faluvéghalom 12