Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

Városunk kapitalista fejlődése – Csicsai Károly

A kor egyik jellegzetes alakja volt Kovács Gyula alispán is, akit az 1901-ben indult Debreczeni Képes Kalendáriom mutat be. 9. tabló. Művelődés a XX. század elején A XIX. század második felétől a város kulturális élete egyre inkább elvált a Kollégiumtól. 1890-ben létrejött a Csokonai Kör, amely Debrecen irodalmi életének felvirágoztatását, irodalmi rendezvények szervezését, írók, költők indítását tekintette feladatának. Irodalmi estjein jeles költők indultak el, vagy kaptak fórumot Debrecenben. 1899-ben a Kollégium diákja volt Ady Endre, s itt a Csokonai Kör egy estjén olvasott fel először nyilvánosság előtt műveiből. 1908-ban ismét a Csokonai Kör szervezte meg, hogy Ady Debrecenben szerepeljen. Később jeles írók: Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc, Gulyás Pál, Oláh Gábor kaptak arra lehetőséget, hogy Debrecen értő közönségének valamelyik művüket bemutassák. A Csokonai Kör ápolta az irodalmi emlékeket. Gazdag irodalmi gyűjteményt hozott létre, s ennek köszönhető, hogy a Déri Múzeumban található vidéki városaink közül a legnagyobb irodalmi kéziratgyűjtemény. Tervezte, hogy a magyar irodalom legnagyobbjainak házát megvásárolja, s abban a költő vagy író emlékére irodalmi múzeumot rendez be. E célból gyűjtést indított. Első nagy akciója eredményét bankbetétkönyvben helyezte el, s ebből akarta megvásárolni a magántulajdonban levő Kölcsey-házat. A kollégium és a Csokonai Kör szellemét akarta tovább ápolni a Bokréta nevű kis irodalmi társaság, amelynek tagjai Baja Mihály, Oláh Gábor, Gyökössy Endre, Madai Gyula és Gulyás József voltak. Közülük Oláh Gábor lett országosan is ismert író, költő. 3. enteriőr Kiállításunknak ebben a részében egy század eleji félagrár-proletár lakásának berendezését mutatjuk be. Debrecen az I. világháborúban. A több mint négy évig tartó háború súlyos megpróbáltatásoknak tette ki a dolgozók tömegeit. Magyarországon és Debrecenben is elsősorban a munkás és paraszt tömegeket sújtotta a háború, hiszen a csatatereken is főként ők véreztek, az itthoniak helyzetét pedig a mezőgazdasági és ipari termelés fokozására tett intézkedések — munkaidő-hoszszabbítás, munkakényszer bevezetése — tették egyre nehezebbé. A világháború első éveiben a munkásmozgalom aktivitása alábbha121