Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

Városunk kapitalista fejlődése – Csicsai Károly

1. vitrin. Az 1867-es kiegyezés után az erősödő kapitalista fejlődés hatására megpezsdült a város társadalmi élete is, sorra alakultak a különböző egyletek. Ezeknek az emlékeiből a Városi Dalegylet érmét és a Polgári Olvasókör pecsétnyomóját láthatják a látogatók. Az egyletek mellett a szabadkőművesség is felvirágzott. A szabadkőműves páholyokat az elnevezés, a külső forma a kőfaragók, illetve a kőművesek középkori céhével kapcsolja össze. Az építőpáholyok a reformáció idején hanyatlásnak indultak, a XVIII—

XIX. században meg is szűntek. A páholyok, hogy tekintélyüket megtarthassák igyekeztek jóhírű, előkelő férfiakat megnyerni soraikba. Ezek a tiszteletbeli kőművesek kapták a szabadkőműves nevet. Debrecenben két páhoJy működött: a Haladás és a Körösi Csorna. A debreceni páholyok is a kormány által jóváhagyott szabadkőműves alkotmány alapján dolgoztak. Ez az alkotmány határozta meg alapvető célkitűzéseiket: „A szabadkőművesség filozofikus, filantrópikus és progresszív intézmény. Célja a közerkölcsiség, művelődés és felebaráti szeretet terjesztése és a jótékonyság gyakorlása." 8. kép. Szabadkőműves bőrkötény 116