Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

Városunk kapitalista fejlődése – Csicsai Károly

ceni települési forma alakult ki, a kertség. A régi kertek nevét a helyükön épült modern lakótelepek is megőrizték. (Pl.: Vénkert, Újkert, Csapókert.) Térképvázlatunk azt mutatja be, hogyan ölelték körül a várost a kertségek. Nagy József Hóolvadás az Olajütőben c. képe pedig a legszegényebbek lakóhelyét idézi szemünk elé. A kertségekben sajátos lakóhelyi közösségek alakultak ki. Egy ilyen közösség történetét írja le Kövér Gyula a Debreceni Homokkert története c. munkájában. 6. tabló: A munkásmozgalom kialakulása A debreceni munkásmozgalom az országoshoz hasonlóan az egyleti szervezkedésekből indult el. Az első lépések a betegsegélyző és kulturális egyletek voltak. Az egyletek a kézműipar és az alakulóban levő üzemek munkásait egyaránt összefogták, azonban a mesterek és a munkaadók vezetése alatt állottak. Ezek a szűk körű, kizárólag segélyezésre és polgári jellegű művelődésre szorítkozó szervezetek nem tudták vállalni és megoldani a munkásság tömeges szervezésének és politikai felvilágosításának feladatát. Erre Debrecenben először az Általános Munkás Beteg Segélyező és Rokkant Pénztár 1877-ben létrejött helyi szervezete vállalkozott. A munkásbiztosító pénztár debreceni fiókja — a szocialista munkásmozgalom egyetlen szervezeti formája — a 80-as évek második felétől kezdve egyre szélesebb rétegeit fogta át a munkásságnak, és a 90-es évek elejére — ha kiemelkedő eredményeket nem is ért el — kialakította a kezdeti szervezeti formákat, az együvé tartozás gondolatát — ezzel megvetette a további fejlődés alapjait. A következő mozzanat a szakegyletek létrejötte volt. A megszülető szakegyletek (szakszervezetek) képezték az 1890-ben megalakult Magyarországi Szociáldemokrata Párt alapját is. A szociáldemokrata szervezkedés eredményeként Debrecenben 1892-ben ünnepelték meg először május 1-ét. Ugyanebben az évben volt az első helyi sztrájk is. A sztrájkolok 45%-os béremelést, a segédek vásározási kötelezettségének eltörlését, a munkaadók által alkalmazott adólevonás megszüntetését és azt követelték, hogy a munkaadók ne alkalmazzanak sztrájktörőket. A három hétig tartó sztrájk során a munkások 15%-os béremelést, a vásározási napidíj 1—2 forintra emelését és az adólevonások eltörlését harcolták ki. A Szociáldemokrata Párt debreceni szervezete 1894-ben alakult meg Magyar Antal szabó vezetésével. Ezt a folyamatot! nehéz küzdelmet illusztrálja az a röplapmásolat is, amely az ipartestületi betegsegélyező pénztár tagjainak követelését fogalmazza meg: ,.Ne tűrjük tovább, hogy a munkaadók gazdálkodjanak a mi pénzünkkel!" A kezdeti egyleti szervezkedés emlékei is itt kaptak helyet: a Debreceni Iparos Dalegylet jelvénye (1890), egyleti meghívók. Az ácssegéd114