Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

Városunk kapitalista fejlődése – Csicsai Károly

1857-ben megalakult a Tiszai Vasúttársaság, megnyílt a Szolnok— Debrecen vasútvonal — 1858-ban Nyíregyházáig épült ki. A vasútépítkezések negatívumaik mellett is nagyban hozzájárultak a tőkés viszonyok gyorsabb térhódításához. Itt kell megemlékeznünk a Dereceni Első Takarékpénztárról, amelyet 1846-ban alapítottak az első vidéki takarékpénztárként. Kiállításunkon későbbi — a XX. század elején épült — épületének képe látható. A tőkés gazdasági viszonyok térhódítását természetesen társadalmi átrétegződés is követte. 4. tabló: A dualizmus kori Debrecen Az 1848-as forradalom felülről történő lezárását jelentette az 1867-es kiegyezés és az eredményeként létrejött dualista államberendezkedés. Az Osztrák—Magyar Monarchia az önálló magyar nemzetállam igényét nem valósította meg, de lendületet adott a gazdaság tőkés fejlődésének. Nem szabad azonban megfeledkezni arról sem, hogy a magyar gazdaság kapitalista fejlődése a felemás, befejezetlen polgári átalakulás, a dualista rendszer miatt az elmaradottság és a feudális maradványok számos jegyét viselte magán. A tőkés ipari fejlődés viszonylagos dinamizmusa Hajdú és Bihar megyét csak részlegesen érintette. A megye földrajzi adottságai a modern kapitalista gyáripar fejlődésének nem kedveztek. (Pl.: szén, vas teljes hiánya.) A kiegyezést követő tőkés fejlődés eredményeiről kiállításunk is megemlékezik. Az első modern értelemben vett gyárak az István gőzmalom (1844), a Gázgyár (1863), a Dohánygyár (1887) és a Járműjavító (1892) voltak. A Debreceni Eiső Takarékpénztárt csak 1869-ben követte a következető pénzintézet, a Debreceni Ipar és Kereskedelmi Bank. A kapitalizmus megjelenésének időszakából külön is fel szeretnénk hívni a figyelmet a debreceni Második Sertés Vágó Hentes Társulat 1893-ban készült hirdetőtáblájára, mely a korábban már ismertetett céhes behívótáblák mintájára készült. A tartalmilag más jellegű ipartársulatok is átvették a régi hagyományos formákat. 5. tabló: A kertségek betelepítése Debrecen városközpontjában üzlet- és lakónegyed alakult ki, amelyet messze elnyúló földszintes házakból álló utcák vettek körül. Az 1860-as évektől kezdődően az iparosodás hatására a város fejlődése is meggyorsult. A lakónegyed övezet egyre jobban kibővült. Az agrárövezet egyre jobban szűkült, és helyét a parasztok, munkások, kereskedők lakta félagrár övezet vette át. A századforduló idején megkezdődött a várost körülfogó kertségek betelepülése is, így egy sajátos, jellegzetesen debre112