Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

Műveltség, irodalom és felvilágosodás Debrecenben – dr. Kilián István

MŰVELTSÉG, IRODALOM ÉS FELVILÁGOSODÁS DEBRECENBEN A debreceni református egyház létrejötte pillanatától irányította az iskolai oktatást. Néhány évszázad alatt létrehozta partikuláris iskolahálózatát, amely a XVIII. század közepére Észak-Magyarország kivételével behálózta az egész ország térképét. A XIX. század első felében már összesen 156 leányiskolája volt az országban a Debreceni Kollégiumnak. Ezek az iskolák biztosították azt a sajátos, debreceni indíttatású református iskolarendszert, oktatási szellemet, amely meghatározta a magyarországi kálvinizmus világnézeti egységét. A felvilágosodás jeles professzorok révén hamar otthont talált Debrecenben. Hatvani István (1718—1786) kiváló orvos, természettudós, Maróthy György (1715—1744), a kollégium egyik leghíresebb profeszszora, Szilágyi Sámuel (1719—1785) Voltaire-fordító, Péczeli József (1750—1792) író, fordító, lapszerkesztő valamint Sárvári Pál (1765— 1846) filozófus és tanár munkássága révén a Kollégium növendékei, a partikuláris iskolák tanulói hamarosan megismerkedhettek a felvilágosodás eszméivel. A gyakorlati célokat is szolgáló versgyűjtemények fokozták az irodalom iránti érdeklődést. Száz és száz ilyen gyűjtemény született, amelyben világosan kitapintható a Debreceni Kollégium felvilágosodott szelleme, a diákos vaskosság mellett a nemzeti szellem és az okos vitakészség. A kollégium természettudományos szelleme érlelte kiváló tudóssá Diószegi Sámuelt (1760—1813), Földi Jánost (1755—1801). A kéziratos költészet versfaragói közül emelkedett ki s ért el ma már országos rangot Fazekas Mihály (1766—1728), a debreceni felvilágosodott írói kör egyik legeredetibb tehetsége, a Ludas Matyi írója. S innen a Debreceni Kollégiumból indult s itt is élt a magyarországi felvilágosodás legnagyobb költői egyénisége, Csokonai Vitéz Mihály (1773—1805), aki lírai személyességével Balassi közvetlen utódja, Dorottya című komikus eposzával Petőfi elődje, a magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A színház Debrecenben Már a XVIII. század végén megszületett a gondolat, hogy Debrecenben hivatásos színészetnek helyet kell biztosítani. Állandó színházépület nem lévén előbb a Fejér Ló fogadó színjében léptek fel a színészek, 105