Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

A hagyományos gazdálkodás és életmód – dr. Varga Gyula

ségében a reformkori Debrecent mutatjuk be. Az 1820—40-es években valójában polgári életformát a művelődés, lakberendezés, öltözködés területén a 12%-nyi felsőbb réteg mutat: a város vezetését kezükben tartó patrícius családok s kereskedők, az egyházi és világi értelmiség. A város népességének 80%-a a nagyrészt háztulajdonos tehát polgárjoggal rendelkező földművelésből vagy céhes kézműiparból élő paraszt-polgár civis. A többnyire a XVII. század végétől betelepült hóstátokban, külvárosokban élő 8%-nyi városi szegénységben az újkori proletariátus elődjét láthatjuk. A gazdasági élet fejlődését mutatja a váltótörvényszék felállítása (1840), a Gőzmalomtársaság megalakulása (1843), az első takarékpénztár alapítása (1846) és az első gőzmalom felépítése (1847). Ezek ellenére is a tőkés fejlődés igen lassú, a kereskedők a pénzüket földszerzésbe fektették. A 11. vitrinben a XIX. század elején használt súly-, hossz-, és űrmértékeket — serpenyős mérleg, réz és vas súlyok font-okban, meszelykészlet, sing stb. — láthatjuk. A 12. vitrinben a múlt század első felére jellemző polgári háztartási eszközök vannak kiállítva: ón- és réztálak, kuglófsütő, kannák teáskanna rézből, vasaló stb. A 13. vitrinben pedig a reformkori polgári élet apróbb tárgyaiból láthatunk egy válogatást: ostáblajáték, tubákos szelence, tajtékpipák, báli meghívó és legyező, útikulacs, miniatűr képek, árnyképek stb. A kiállítási egység a vitrineken kívül enteriőr-jelleggel bemutatja a reformkori polgári lakás berendezkedését is: szekrények, íróasztalok, szekreterek, faragott hátú és párnázott székek, vadászfegyverfal — melyből kiemeljük a debreceni puskaműves által készített vadászfegyvert és az ezüst lőportartót — és a kor debreceni polgárait megelevenítő arcképeket és miniatűr-portrékat. A bútorok legnagyobb része Debrecenben készült — még a kiállított zongora is — ami a debreceni XVIII. század végi, XIX. század eleji bútorművesség magas színvonalát bizonyítja. Ugyanebben a teremben ismerkedhetnek meg a látogatók Debrecen szerepével az 1848/49. évi szabadságharc alatt. 1848. március 19-én a diákok és a haladó polgárság a pesti 12 pontot magáévá tette, a nyomdát szabadnak nyilvánította, felállította a nemzetőrséget. Július 2-án megjelent a város első hírlapja az Alföldi Hírlap. Megszervezték a 10. honvédzászlóaljat, mely a Délvidéken harcolt. A szabadságharc legnagyobb válságának idején, 1848. utolsó napjaiban a kormány az ország fővárosául Debrecent választotta. Annak ellenére, hogy a város társadalma nem mindenben lehetett bázisa a forradalmi harc folytatásának, a Honvédelmi Bizottmány innen szervezte a további küzdelmet, a dicsőséges tavaszi hadjáratot. A forradalom Debrecenben jutott el politikai síkon legjelentősebb eseményéhez, az 1849. április 14-i trónfosztáshoz, a függetlenség kikiáltásához. A szabadságharc tárgyi emlékei közül kiemeljük a debreceni nemzetőrség zászlaját 1848-ból, Széli Jánosjfcollé&YYTh*l