Sz. Kürti Katalin: Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz I. Régi képtár és Új magyar képtár (Debrecen, 1978)

A Régi Képtár utolsó kabinettjében kapott helyet Déri Kálmán (18591940) Csendélet-e. Déri Frigyes öccse jónevű zsánerfestő volt Münchenben: „távolról" festette magyar népéletből vett képeit. 1934-ben - követve Déri Frigyes példáját - tizenegy festményét ajándékozta múzeumunknak. A XIX. századi képek között három szobor kapott helyet: Izsó, Senyéi, Pásztor egy-egy műve. Izsó Miklós (1831-1875) a nemzeti szobrászat megteremtésén fáradozott, tragikusan rövid élete alatt ezt nem tudta hiánytalanul véghezvinni (munkáját a debreceni származású Medgyessy Ferenc teljesítette be). Egyetlen, életében megvalósult köztéri szobra a debreceni Csokonai Vitéz Mihály emlékmű (1871). Kis gipsz modelljét (1866) a debreceni Református Kollégiumnak ajándékozta, ennek segítségével készíttettük el a bronz példányt. Érdemes Fülep Lajos 1951-ben írt sorait idézni: „aki a kollégium könyvtárában lévő modellt megpillantja, önkéntelenül kiszalasztja a száján: az az igazi!... szokatlanul vékony, nyúlánk... ifjúságra termett, csak ifjúságra, nem illik hozzá a vastagodás, elnehezedés, öregedés... Csokonairól nem maradt hiteles képünk. De aki ezt a modellt látta, azután már mindig ilyennek látja. Nem is tudok sehol még egy ilyen valószerű költőképet... Úgy áll ott lantjával, mint egy magyar Orpheus... várva, hogy széttépjék,". A Csokonai emlékmű modellje a közelében álló Madarász, Székely, Orlai festményekhez hasonlóan a nemzeti romantika csúcsát jelenti. Egészen más hatása van Senyéi Károly (1854-1919) neobarokk, túldíszített Kürtös kuruc vitéz című bronzszobrának, amely Benczúr művei társaságában látható. Pataky, Révész festményeivel rokon viszont Pásztor János (18811945) Búcsúzkodás (1906) című gyönyörű körtefa szobra, amely a vásárhelyi ihletésű zsánerszobrok egyike. Pásztor korai szakaszának főműve, amelyet Keviczky Hugó faragott fába három hónap alatt. 1906-ban nagy siker volt Budapesten, Harkányi-díjat kapott. E kétalakos szobor apa (modellje Kala János volt) és katonának vonuló fia szívszorító, de szemérmes, visszafogott ábrázolása. Bronz példánya a szegedi múzeumban, másik faragott példánya a Magyar Nemzeti Galériában látható. A XIX. századi érmek nem Déri Frigyes kollekciójának részei, hanem a Városi Múzeum korai szerzeményei, valamint a Farkas Ferenc-féle gyűjtemény darabjai, amelyet a Múzeumok országos Központjától kapott a Déri Múzeum 1951-ben. A három tárlóban híres személyiségek és események emlékérmei láthatók. Egész sorozat mutatja be a német és osztrák éremművészek tevékenységét. Itt látni Kari Radnitzky (1818-1901) Scitovszky hercegprímás (1859),Czuczor Gergely- Fogarasi János (1874), Mária Terézia (1879) emlékérmét, valamint az esztergomi bazilikát ábrázoló művét (1856), 25