Sz. Kürti Katalin: Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz I. Régi képtár és Új magyar képtár (Debrecen, 1978)

kat, szobrokat és feszületeket. Pesszimista-e mű? Semmiképpen nem. A mű­vész hisz az emberi kultúrák folytonosságában, azt sugallja kék-vörös refle­xeivel, szép építészeti formáival, hogy az „elsüllyedt" kultúrák, az emberi agy és kéz remekművei a mélyben továbbélnek és munkálnak, a ma építőkövei. Iskolateremtő mester volt Barcsay Jenő (1900-1988). A Nagy István-i ha­gyományt fejlesztette tovább, s a húszas évek végétől kialakította konstruktív festésmódját. E folyamat kezdetét jelzi képtárunkban levő Dombos táj-a, amely a húszas évek végén készülhetett. A művész a képfelületek tiszta szer­kesztésére, konstruktív szellemű visszaadására törekedett. Az élénk sárga, sötét, mélybarna, zöldszínű fákkal, növényekkel borított parcellákat e művén már kezdi geometrikus idomokká alakítani, nagy barna erővonalakkal kontú­rozni. Ezekkel az eszközökkel a természetben levő rendre hívja fel a figyel­met. A képek alatti tárlókban és a folyosón akvarelleket, pasztelleket (Bakoss Tibor, Bernáth Aurél, Maghy Zoltán, Senyéi Oláh István), valamint sokszo­rosított grafikákat (Gáborjáni Szabó Kálmán, Derkovits Gyula, Körösfői­Kriesch Aladár, Uitz Béla, Vadász Endre, Menyhárt József fametszeteit, réz­karcait, litográfiáit) látni. Ugyancsak gazdag az érem és plakett anyag, amelynek jórésze a már említett Farkas Ferenc gyűjteményből származik. Az írókat, művészeket, politikusokat, főpapokat ábrázoló emlékérmeket Beck Ö. Fülöp, Reményi József, Róna József, Teles Ede, Berán Lajos, Ferenczy Béni, Antal Károly, Pátzay Pál, Mikus Sándor, Beck András, Boldogfai Far­kas Sándor, Borsos Miklós Csúcs Ferenc készítette. Posztamenseken kapott helyet Pásztor János, Löffler Béla, Megyeri Barna, Medgyessy egy-egy körplasztikája. Kilépve a múzeumból valóságos szabadté­ri szoborpark fogad, ahol Medgyessy Ferenc (1881-1958) hét műve látható. Kiemelkedő érték, nemcsak Debrecen köztéri szobrai között, de a modern magyar plasztikában is az a négy allegorikus medence-szobor (Néprajz, Mű­vészet, Történelem, Régészet-1930), amely a múzeum eszmei rendeltetéséhez kapcsolódik, s amely az 1937 évi párizsi világkiállításon nagydíjat kapott. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom