Sz. Kürti Katalin: Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz I. Régi képtár és Új magyar képtár (Debrecen, 1978)

Az első kabinetben még egy ugyancsak Mányoki Ádámnak (1673-1757) tulajdonított Lengyel férfi arcképe, egy XVIII. századból származó reprezentatív gyermekportré látható, amely Déri katalógusa szerint József trónörököst (a későbbi II. Józsefet) ábrázolja. Nem Déri Frigyes, hanem Boross Jenő USÁ-ban élő ezredes ajándéka a brüsszeli, majd londoni tulajdonosoktól származó, feltehetően XVII. századi Lovas hadvezér című nagyméretű olajkép. A mű életnagyságban ábrázolja a díszes fegyvereket tartó, páncélöltözetű férfit, lovát fékező szolgáját és térdelő apródját. A megvilágítást mesterien oldotta meg a flamand művész. A második kabinetben Jan Kupetzky (1667-1704) magyarországi születésű cseh festőművész négy olajképe látható. Egyik festőbarátját, Mányoki Ádámot ábrázolja palettával a kezében, másik Önarckép, női portré festése közben, harmadik szokásos kuruc képei egyike, a negyedik egy építész arcképe. Valamennyi képen megcsodáljuk a ruhák, a fegyverek, a festőszerszámok anyagszerűen szép részleteit, de legizgalmasabb az utóbbi két festmény. A Kurucz vezér gazdag lélekrajzával (amelyet - többek között - mesterien alkalmazott fényforrásaival ért el), az Építész arcképe a művészi öntudat kifejezésével tűnik ki. A kabinetekkel szemben XVII-XIX. századi grafikákat látni. Déri Frigyes gyűjtötte az uralkodók, az írók, tudósok, hadvezérek, erdélyi fejedelmek, főpapok, államférfiak, politikusok, műgyűjtők, zeneszerzők, képzőművészek, közéleti kiválóságok arcképeit, várak, várostromok városok, ábrázolásait, csataképeket, történelmi jeleneteket, allegóriákat, emléklapokat, s jeleneteket a magyar társadalom és a nép életéből. A teljesség igénye nélkül meg kell említenünk azokat a XVII. századi metszeteket, amelyek magyar várakat (Egert, Budát, Esztergomot) ábrázolnak a törökdúlás idején. A barokk portrék jórészt Mányoki Ádám, Jan Kupetzky festményei alapján készültek. Georg Philipp Rugendas festményeit, rajzait fia, Christian vitte át mezzotintoba (rézmetszet vállfája, amely festői hatást mutat foltszerű alakításával). A XIX. századból egész sor író, költő, politikus portrét mutatunk be Marastoni Józseftől, Ferdinand Lütgendorftól, Joseph Kriehubertől, Franz Eybltől, Grimm Rezsőtől, Johann Endertől, Czettner Sámueltől, Perlaszka Domokostól, Barabás Miklóstól. A két első kabinet után magyar festők olajképeit látni. Egyetlen kivétel Ferdinand Waldmüller (1793-1865) csendélete, amely magyar kapcsolatai miatt kapott falat. A híres osztrák festő, mint főiskolai tanár, több magyar festőt indított útnak (hiszen nálunk csak 1871-ben indult a Mintarajz tano7