Sz. Kürti Katalin: Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz I. Régi képtár és Új magyar képtár (Debrecen, 1978)
kat, szobrokat és feszületeket. Pesszimista-e mű? Semmiképpen nem. A művész hisz az emberi kultúrák folytonosságában, azt sugallja kék-vörös reflexeivel, szép építészeti formáival, hogy az „elsüllyedt" kultúrák, az emberi agy és kéz remekművei a mélyben továbbélnek és munkálnak, a ma építőkövei. Iskolateremtő mester volt Barcsay Jenő (1900-1988). A Nagy István-i hagyományt fejlesztette tovább, s a húszas évek végétől kialakította konstruktív festésmódját. E folyamat kezdetét jelzi képtárunkban levő Dombos táj-a, amely a húszas évek végén készülhetett. A művész a képfelületek tiszta szerkesztésére, konstruktív szellemű visszaadására törekedett. Az élénk sárga, sötét, mélybarna, zöldszínű fákkal, növényekkel borított parcellákat e művén már kezdi geometrikus idomokká alakítani, nagy barna erővonalakkal kontúrozni. Ezekkel az eszközökkel a természetben levő rendre hívja fel a figyelmet. A képek alatti tárlókban és a folyosón akvarelleket, pasztelleket (Bakoss Tibor, Bernáth Aurél, Maghy Zoltán, Senyéi Oláh István), valamint sokszorosított grafikákat (Gáborjáni Szabó Kálmán, Derkovits Gyula, KörösfőiKriesch Aladár, Uitz Béla, Vadász Endre, Menyhárt József fametszeteit, rézkarcait, litográfiáit) látni. Ugyancsak gazdag az érem és plakett anyag, amelynek jórésze a már említett Farkas Ferenc gyűjteményből származik. Az írókat, művészeket, politikusokat, főpapokat ábrázoló emlékérmeket Beck Ö. Fülöp, Reményi József, Róna József, Teles Ede, Berán Lajos, Ferenczy Béni, Antal Károly, Pátzay Pál, Mikus Sándor, Beck András, Boldogfai Farkas Sándor, Borsos Miklós Csúcs Ferenc készítette. Posztamenseken kapott helyet Pásztor János, Löffler Béla, Megyeri Barna, Medgyessy egy-egy körplasztikája. Kilépve a múzeumból valóságos szabadtéri szoborpark fogad, ahol Medgyessy Ferenc (1881-1958) hét műve látható. Kiemelkedő érték, nemcsak Debrecen köztéri szobrai között, de a modern magyar plasztikában is az a négy allegorikus medence-szobor (Néprajz, Művészet, Történelem, Régészet-1930), amely a múzeum eszmei rendeltetéséhez kapcsolódik, s amely az 1937 évi párizsi világkiállításon nagydíjat kapott. 45