Sz. Kürti Katalin: Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz I. Régi képtár és Új magyar képtár (Debrecen, 1978)

ziumban és Tanítóképzőben. Félegyházi Glatz tanítványa volt, de működésére döntő hatást gyakoroltak 1936-1943 közötti nagybányai látogatásai. E hatás eredménye kolorisztikus finomságokban gazdag Női akt-ja (1943). Ez a plein-air mű egymagában is bizonyítja, hogy a debreceni mester a szépség áhitatos ünneplője. Mint tanár, növendékek százait nevelte az élet és szépségszeretetre. Bár csak nyolc évet élt városunkban a szegedi származású Vadász Endre (1901-1944), Debrecen művészei között tartjuk számon, Kb. háromszáz karcát és metszetét, negyven festményét őrzi a Déri Múzeum. Az elsősorban rézkarcolóként ismert Vadász Endrét már ifjúkorában megihlette a téli táj szépsége. „Láttam a telet születni" - írta 1922-ben, amikor az utazás közben eleredt havazás gyors vázlatkészítésre ihlette. A harmincas években egymás után készítette szebbnél szebb ún. „fehér" képeit, az Alföldet és Nagybányát ábrázoló havas tájképeket. Ezeken a gyöngyház színekre hangolt temperaképeken havas országutak jelennek meg vadászokkal, favágókkal, korcsolyázókkal, szánkózókkal. Nagy távlatokat átfogó, híg levegőjű temperái a németalföldi festők, elsősorban Brueghel hatását mutatják. 1935-ben festett Téli táj-Án nagyvonalúan ábrázolja a téli mező fenséges panorámáját, ugyanekkor elidőzik egy-egy részletnél. Finoman, szinte kalligrafikusán rajzol, s ezzel a mesék ködébe vonja a köznapi jelenetet. Kortárs művészetünk jelentős alakja, a nagyműveltségű Frank Frigyes (1895-1976), a magyar expresszionista festészet Hollóhoz hasonlítható festőművésze. Múzeumunk negyven alkotását őrzi, amelyből pár rajzot és legjelentősebb festményei egyikét, az 1965-ben festett Vörös kávédarálós csendélet-ét mutatjuk be az új magyar képtárban. E mű méltán képviselte a kortárs magyar festészetet az 1974-es Cagnes sur Mer-i nemzetközi festészeti fesztiválon. Csendéletének tárgyai élnek, lángolnak, vörös kávédarálója uralja a teret, sárga háncsszatyra magába roskadtan hever. A kép elemeinek gesztusai az emberéhez hasonlóak. A látszólag kisigényű témát nagy feszültséggel, lázadó hangulatot sugallóan jelenítette meg a sokféle vörös egymásnak felelgetésével, a sárgák, pirosak, fehérek összecsendülő zeneiségével. Szabó Vladimir (sz. 1905.) Munkácsy-díjas, érdemes művészünk legegyénibb hangú alkotóink egyike. Elsüllyedt katedrális című műve két variánsban készült, egyik az 1969-es, a Nemzeti Galéria tulajdona, másik, az 1972-es, a Déri Múzeumé. E képek mondanivalója, színvilága, hangulata hasonló, az ábrázolt, víz alatt megjelenő katedrálisok képe különböző. A nagyméretű festmény víz alá süllyedt hatalmas székesegyházakat ábrázol, az enyészet képét keltve. Halak vörös-rózsaszín folyondárja lengi át az oszlopokat, oltára43