Sz. Kürti Katalin: Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz I. Régi képtár és Új magyar képtár (Debrecen, 1978)

A debreceni Városi Múzeum képzőművészeti gyűjteménye majdnem egyidős a múzeummal: már 1905-ben leltároztak festményeket, grafikákat. A múzeumi bizottság számíthatott a Debreceni Műpártoló Egyesület, a Csokonai Kör, valamint egyes debreceni családok segítségére. A tízes években felmerült a képtár igénye, s 1916 körül már tárgyalást folytattak a Szépművészeti Múzeummal. 1919. április 14-én nyílt meg a Fűvészkerti Tanodában a múzeum önálló egysége: a Városi Képtár. Igaz külső segítséggel valósult meg - alapját a Szépművészeti Múzeum 85 darabos letétje képezte - de ez további ösztönzést jelentett a gyűjtésre. A városi tanács minden jelentős kiállításról vásárolt egy-egy darabot, majd 1927-től a Múzeumbarátok Köre szerzett meg egy-egy jelentős festményt. A múzeum nagyarányú fejlesztése Déri Frigyes (1852-1924) segítségével valósult meg. Déri Bécsben élő magyar kereskedelmi tanácsos a tízes években egyre aktívabban kapcsolódott be a magyar művészeti és múzeumi életbe. Több múzeumnak értékes tárgyakat vásárolt, ajándékozott. Általános művelődéstörténeti anyaga mellé intenzíven kezdte gyűjteni a magyar műtárgyakat. 1910 körül vette meg képzőművészeti gyűjteményének legszebb darabjait, 1913-ban például, - a bécsi Pisko aukción - Munkácsy Golgotájának színvázlatát. 1914-ben az Ernst Múzeumban mutatták be Munkácsy Eccehomo-]éX, amelyet nem tudott megvásárolni a magyar állam. Ekkor Déri Frigyes megalkudott a magyar-angol konzorciummal - (amely visszahozta a nagy képet Amerikából) - s megszerezte az Ecce-homo-t. Hatalmas anyagát 1920-ban felajánlotta a magyar államnak. Érdeklődése Czakó Elemér h. államtitkár és Haller István közoktatásügyi miniszter biztatására fordul Debrecen felé. Amikor látogatást tett Debrecenben 1920 őszén, olyan hatást tett rá a Városi Múzeum és Képtár, a Közművelődési Könyvtár s főként a Nagyerdőn épülő Tudományegyetem, hogy Debrecennek ajánlotta gyűjteményét. Hogy az egyetem fontos motiváló tény volt, ez kiderül ajánlásából is: „Remélem, hogy a gyűjteményhez fűződő óhajtás teljesedni fog és hogy a jövő generáció, nevezetesen a debreceni lakosság és tanulóifjúság művelésére és oktatására egyaránt hasznos és jótékony befolyást fog gyakorolni". Déri Frigyes 1921-ben járt először Debrecenben, ahol kedvezően fogadták. 1923-ban nagy értékkel járult hozzá a múzeum építéséhez, amelynek alapkőletételénél még jelen volt 1923 őszén. 1924-25-ben tragikus események hátráltatták a múzeumépítés ügyét; 1924. október 27-én meghalt Déri Frigyes, a felajánlott pénz pedig devalválódott. De a debreceniek lelkesedése legyőzte a nehézségeket: előteremtették a szükséges összeget. A múzeumot az egykori Füvészkertben építették fel, Györgyi Dénes és Munich Aladár tervei alapján 3