Sz. Kürti Katalin: Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz I. Régi képtár és Új magyar képtár (Debrecen, 1978)

itt. Bár jólesik elidőznünk a mű részletszépségein, döntő élményt a pillanatnyi impresszió visszaadásának frissessége jelent. Ugyancsak nem nagybányai ihletésű Iványi Grünwald Béla (1867-1940) húszas évek végén festett képe, a Dul Mihály elítéltetése, amely ítélkezési jelenet a török világból, vagy Hogyan lett Dul Mihály uramból Rácz János címmel került bemutatásra 1927-ben és 1929-ben Budapesten, ill. Rómában. A művész állami megbízatásra, a debreceni egyetem számára készítette 250 x 350 cm-es hatalmas művét. A monumentális festmény és annak múzeumunkban levő kisebb változata Debrecen török kora történetéből merít: a török basa előtt megjelenő rabot mutatja be, akit Dul Mihály bíró helyett kivégzésre ítélnek. A mű képtárunkban levő variánsa frissebb szemléletű, mint az egyetemen levő. Figurái jól karakterizáltak, kiemelkedik a kövér török basa, a vézna fogoly és az ítélethirdető figurája. Bár a mű nem tartozik Iványi jellegzetes alkotásai közé, koncentrikusan elrendezett alakjaival, a háttérben levő városrészlet jó megoldásával, élénk keveretlen színeivel figyelemre méltó mű. Jelzi a művész időbeli kalandozásait, s itt, Debrecenben, várostörténetileg is érdekes fejezetet idéz fel a múlt homályából. A nagybányaiak letelepedésének célját - évek múlva, kissé leegyszerűsítve - így összegezte Hollósy Simon (1857-1918): „Kizárólag azért gyűltünk együvé, hogy a természet előtt állva és dolgozva egymásnak lehessünk segítségére". Pár év után nézeteltérések támadtak a teleptagok között, felbomlott az egység, s az iskolát teremtő mester, Hollósy kivonult. 1904-ben már Técsőn találjuk tanítványaival együtt. Ettől kezdve a Tisza-híd, a Nereszen hegy lett állandó modellje a mester és tanítványai tájképeinek. Itt festette Hollósy 1907-ben a Déri Múzeum tulajdonát képező, kékekre, zöldekre, lilákra hangolt, erősen foltszerűen fogalmazott, látszólag igénytelen tájképét. Szándéka csupán az volt, hogy a táj karakterét és saját lelkiállapotát idézze a szürkekék ég alatt meghúzódó fákkal, bokrokkal, a távoli hegy violaszín vonulatával. Míg a nagybányai telep alkotóinak jórésze elvonult Nagybányáról, Thorma János (1870-1937) elejétől a végéig kitartott. Hűségét bizonyította, hogy a háború után újraalakította a telepet, s annak vezetője volt 1918-1927 között. Kései, 1936-os Almaszedő című művének korai változata a képtárunkban levő Parasztasszony-di. Merész képkivágása, élénk színei, monumentális, táj fölé magasodó nőalakja elhelyezésével jelképi erejű festmény ez. A nagybányai telepet ugyan Hollósy alapította és vezette, de legnagyobb hatású alkotója, egyben a modern magyar tájképfestészet úttörő egyénisége Ferenczy Károly (1872-1917) volt. 1900-ban festett Parkban - Nagybányai kert című olajképe a magyar impresszionista festészet tipikus alkotása. A mű 31