Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Természettudomány - Mező Szilveszter: „A piramisok országában”. Egyiptomi témájú felvételek Soó Rezső (1903–1980) egyetemi tanár múzeumi diahagyatékában
7 Mező Szilveszter „A PIRAMISOK ORSZÁGÁBAN" Egyiptomi témájú felvételek Soó Rezső (1903-1980) egyetemi tanár múzeumi diahagyatékában1 BEVEZETÉS Az írásom tárgyát képező Soó-fotóhagyaték 1980-ban került a Déri Múzeumba. A több ezer darabos diapozitív-gyú'jtemény és annak egyiptomi felvételeket tartalmazó része a természetrajzi és környezetismereti gyűjtemény kevésbé ismert, ám véleményem szerint sok értéket és tudománytörténeti szempontból is néhány figyelmet érdemlő fényképet rejtő egysége. Jelen dolgozatnak aktualitást adhat a fotógyűjtemény most zajló digitalizációja mellett az a tény, hogy a felvételek témája „örökzöld". Egyiptom színes történelme, gazdag kultúrája és különleges természeti értékei nagy érdeklődést váltanak ki az emberekből. Engem is régóta foglalkoztat Egyiptom, így amikor tudomásomra jutott, hogy a Déri Múzeum természettudományi egységében található egy olyan feldolgozatlan diahagyaték, amiben fél évszázaddal ezelőtti egyiptomi felvételek is vannak, örömmel fogtam hozzá a gyűjtemény és a szóban forgó fotósorozat megismeréséhez, digitalizálásához és bemutatásához. A témában tartott múzeumi előadások után ezúttal írásos formában nyújtom át a gyűjteménnyel kapcsolatos tanulmányaim eredményét a Soó Rezső életműve iránt érdeklődők számára. A múzeumi évkönyv lapjain most publikálásra kerülő dolgozat és a képmellékletben látható fényképfelvételek reményeim szerint hozzájárulhatnak Soó Rezső egyiptomi tanulmányút- jánakjobb megismeréséhez, s egyúttal kicsit talán bepillantást is engednek számunkra az 1960-as évek közepének Egyiptomába. EMLÉKEZÉS AZ ADOMÁNYOZÓRA Soó Rezső növénytantudós, akadémikus, kétszeres Kossuth-díjas egyetemi tanár, akit a magyar és egyetemes botanikatudomány egyaránt jeles, kiemelkedő alakjaként tart számon. Az egyik legtöbbet alkotó hazai biológus életművének ismertetése bőven meghaladná ennek a dolgozatnak a kereteit, s bizonyosan a személyem sem méltó ehhez a feladathoz. Ráadásul megtették már ezt előttem olyan kiváló szakemberek, Soó Rezső munkásságának jó ismerői, mint Felföldy Lajos, Jakucs Pál, Kádár Zoltán, Máthé Imre, Molnár V. Attila, Priszter Szaniszló, Simon Tibor, Zólyomi Bálint és mások, akiknek a tollából értékes cikkek, visszaemlékezések, nekrológok születtek ebben a témában. Az alábbiakban ezért én csupán arra vállalkozom, hogy a dolgozatom központi témáját jelentő fotóhagyaték és az abban szereplő egyiptomi felvételek bemutatása előtt vázlatosan, főbb 1 Természetrajzi és környezetismereti gyűjtemény, Déri Múzeum vonalakban ismertessem Soó professzor életútjának fontosabb állomásait, kiemelve néhány meghatározó szakmai eredményt és a három földrészre kiterjedő botanikai tanulmányútjainak jelentősebb célállomásait. Soó Rezső székely származású volt, erre utal a rendszeresen használt ta?/'előnév is. Székelyudvarhelyen született 1903. augusztus 1-jén.2 Elemi és középszintű tanulmányait szülőföldjén végezte, a Kegyes Tanítórend kolozsvári gimnáziumában érettségizett. Saját bevallása szerint egyik középiskolai oktatója, Kari János (1891-1956) földrajz-természetrajz szakos piarista paptanár hatására kötelezte el magát a botanikatudománnyal, aminek később maga is kiváló művelője lett.3 Első növénytani dolgozatai ebből a korai időből valók.4 Tizennyolc éves korában már többoldalas cikket publikált az orvosi szappanfűről (Saponaria officinalis) a Magyar Botanikai Lapokban.5 1921-ben Budapestre költözött, ahol az Eötvös Collegium tagjaként folytatta tovább tanulmányait.6 A budapesti tudományegyetemen természetrajzot és vegytant hallgatott. A szorgalmas diák végig kitűnő eredménnyel végezte tanulmányait és már egyetemi hallgatóként kiemelkedő publikációs tevékenységet folytatott. Tanári diplomáját és doktori fokozatát 1925-ben szerezte meg. Disszertációját a Csormolya (Melampyrum) nemzetség rendszertana témakörében készítette el (A történeti Magyar- ország és a Balkán Meiampyrumainak monográphiája)J Budapesti egyetemi tanulmányait követően egy ideig Németországban élt. 1925-től 1927-ig a berlini Collegium Hungaricum tagjaként a dahlemi növénytani intézményekben dolgozott.8 A világhírű kutatóközpontban gazdag botanikai múzeum (ősnövénytani, növényföldrajzi, növényrendszertani gyűjtemények), a kor egyik legjelentősebb - másfélezer szekrényben tárolt - herbáriuma, modern hidrobiológiái és örökléstani intézetek, korszerű, jól felszerelt laboratóriumok és kényelmes dolgozószobák segítették az elmélyült tudományos munkát.9 A német fővárosban 2 Soó Kmő:„lnni az élet százszínű fwraf."Pályám emlékezete. Új írás, 1978. május, 119. oldal 3 Kari János később a debreceni piarista gimnázium igazgatója lett. 4 Soó Rezső: i. m. 1978.119-120. oldal 5 Priszter Szaniszló: Soó Rezső botanikai munkásságának bibliográfiája, in: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve VII. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985.636. oldal 6 Molnár V. Attila: Soó Rezső. Kitaibelia IX. évf. 1. szám, Debrecen, 2004.3. oldal 7 Soó Rezső: i. m. 1978.121. oldal; valamint Für Lajos-Pintér János (szerk.): Magyar Agrártörténeti Életrajzok. Budapest, 1989.226. oldal 8 Soó Rezső: i. m. 1978. uo. 9 Soó Rezső: Tavaszi séta a berlin-dahlemi botanikus kertben. Természettudományi Közlöny, 1929.11.357-358.
