Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Irodalomtörténet - Bíró Éva: Julow Viktor diákévei. Részletek az Eötvös kollégiumi Naplóból
JULOW VIKTOR DIÁKÉVEI 161 A Gacsályi-anyagok között nincs ilyen típusú hagyaték a Református Kollégiumban, és a Molnár Pál-anyagban sincs utalás. Azonban Molnár Pál meghurcolása kapcsán született későbbi jegyzőkönyv egyértelműen leírja, hogy többek között Gacsályi Géza feltehetően szakmai féltékenységből Molnár Pál ellen vallott, sőt a feljelentők között volt. Az irodalom verseny körülményei, a konkrét versenymunka, illetve a meglévő dokumentumokból a dolgozatra és felkészülés/felkészítésre való következtetés fontos kérdések a Julow-életműben. Kétségtelenül nagyon hiányos és másoddokumentált ez a korszak. Az irodalomverseny eredményéből egyenesen következett Julow életében: a pályaválasztás módosítása.9 Mindeddig orvosi10 és jogi pálya között hezitált, talán inkább folytatni szerette volna az apja11 hivatását. Az első helyezett gimnazistával készült interjút több újságban fotóval együtt közlik: Julow Viktor ezekben egyértelműen kifejti, hogy tanár szeretne lenni, mégpedig olyan tanár, aki pedagógiai tudást és szakmai-tudományos tudást egyenlően képviseli. Egyértelműen nem derül ki a forrásokból, hogy az Eötvös Kollégium és magyar tanári pálya mennyire volt számára jól átgondolt döntés. A körülmények és későbbi utalások azt sugallják, hogy egyáltalán nem. Szüleihez írt levelében folyamatosan panaszkodik a kollégiumi szellem megváltozására, hogy a régi kollégiumi szellem: a „tudományos", „liberális": a Gombócz Zoltán-féle odavan, és a jelenlegi silány, önállóban, unintelligens és ostoba massza teljesen elfárasztja és 9 Oláh Mária, Családtörténet, kéziratban, Déri Múzeum, Julow Viktor 3 évesen súlyosan megbetegedett. Az édesanya családtörténeti füzetében található leírás alapján agyhártyagyulladás lehetett. Ezt abban a korban az orvosok nem diagnosztizálták, tífuszra gyanakodtak. Végül lemondtak a gyerekről, aki 6 hétig feküdt eszméletlenül, gyakorlatilag csont és bőrre fogyva, magas lázban. Miután magához tért, a lassú felépülés alatt etetni kellett, de újra kellett tanulnia a nyelést is, a szavakat is és járni is újra meg kellett tanulnia. Ennek a betegségnek lett a szövődménye, hogy lába élete végéig gyenge maradt. Magányos gyermekkora volt, az apja sokat foglalkozott vele, sokat rajzoltak és festettek együtt. (Még a kollégiumi naplójában is megemlékezik: ha hazajön, vasárnap délutánonként együtt rajzoltak az apjával.) Valójában az apa szeretett volna festőművész lenni, ezért terelte a fiút is ebbe az irányba... Magát a gyerek Julow Viktort, ha megkérdezték, hogy mi akar lenni, azt válaszolta, hogy „kocsis, vagy ha az nem lehet, akkor ló" 10 „Viki is kitűnően végzi a gimnáziumot. Irodalmi próbálkozásai vannak. Nyolcadikos korában országos középiskolai versenyt tanulmányi versenyt hirdetnek. Viki pályázik és elnyeri az első díjat. Nemsokára levelet kap, ösztöndíjat ajánlanak fel neki a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Az Eötvös Kollégium pedig helyet kínál. Ez nagy kitüntetés volt, ez olyan zártkörű kollégium volt, ahová a legtehetségesebb egyetemistákat vették fel. Ez eldöntötte Viki sorsát, tanár lett, erre pedig sohse gondolt, orvos szeretett volna lenni, de meg kell hagyni kiváló tanár és irodalmár lett.” Uo. 11 id. Julow Viktor Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara főtitkára (vagyis vezetőhelyettes) ifj. Julow Viktor levélcímzéseiben: Tanácsos. 1919-es politikai szerepvállalása miatt (a Hajdú-megyei Direktórium Szocializálási Bizottságának tagja) a két háború közötti politikai helyzetben folyamatos családi segítséggel tudott végzettségének megfelelő (de soha nem vezető) pályán/állásban dolgozni. Az apa-fiú viszony részletes ismertetése külön fejezet lehetne. Több primér forrás [levelezés, napló(k)] utal a „baráti" viszonyra, vagyis Julow Viktor legjobb barátja az apja volt. Közős volt az érdeklődésük, kedvtelésük, kitalálták a Julow-methodot (erről részletesen a Diákköri napló jegyzetében), valószínűleg a politikai nézetük, a háborús „állásfoglalásuk" (németellenesek és háborúellenesek) is azonos. tönkreteszi. Garai Imre kollégiumtörténeti kutatásaiból12 kiderül, hogy kiket vettek föl és milyen arányban. A fiatal diákot döntésében valószínűleg a család és a tanárok segítették, több oldalról tekintve a körülményeket, igazán meggyőző határozatot nem lehetett hozni. Az Eötvös Kollégium mintájára több intézet alapítását tervezték, az oktatásügy egyértelműen ebbe az irányba lépett. Debrecenben a református gimnázium mellett ekkor már létezett a tanítóképző intézet, valóban nagyon hasonlóan működött, mint az Eötvös Kollégium. Talán Julow Viktort is szívesen látták volna a DRKG Tanítóképző Intézetének tanárai, hiszen egy ilyen intézet működtetésében az Eötvös Kollégiumban végzett kolléga nagy segítség lehetett volna. Az intézet a háború utáni politikai változások nyomán megszűnt, illetve teljes titokban a kimenő évfolyamok folytatták a képzést.13 Talán ez is ösztönözhette Julow Viktort választásában. Mielőtt rátérünk az érettségi eredményére, a hetedik és nyolcadik osztályos irodalmi sikerek kapcsán fontos megemlíteni mindezeknek néhány előzményét és következményét. Jóllehet nem ismerjük Julow Viktor dolgozatait, de ismerjük a tankönyvet, amiből tanult: a Zsigmond Ferenc szerkesztette Magyar Nemzeti Irodalom története című kétkötetes tankönyvet 1932-től használták hivatalosan a DRKG-ban, és ha megnézzük, már a tartalomjegyzék olvasása közben rádöbbenünk, hogy gyakorlatilag megegyezik a ma használt tankönyvek témájával ,14 és nem a módszertanával. Témáját tekintve a legszembetűnőbb, hogy miközben általánosan elfogadott és tudományos tényként kezelt), hogy Debrecenben az Ady Társaság vállalja a szerepet, hogy az Ady-vitában Ady mellé áll, addig a Református Kollégiumban nyomtatott tankönyvből tanítják Ady Endre költészetét, verseit, mely ellentmondásos tény megkérdőjelezi a sokszor provinciális és lapos irodalomszemlélettel vádolt város tényleges helyzetét. Úgy tűnik, a DRKG-ban a kor legmodernebb irodalomszemléletét tanították, és ezt tanulta Julow 12 Garai Imre, A tanári elitképzés műhelye: A Báró Eötvös József Collégium története 1895- 1950, Bp., ELTE Eötvös József Collegium, 2014. A kollégium megalakulása után évtizedekig többszörös (akár tízszeres) volt a túljelentkezés a harmincas évek második felétől alig tudták betölteni a helyeket. A vidéki és/vagy paraszti és/vagy szegényebb sorból érkezők számára könnyebben elérhető lett a kollégiumi tagság. A részek visz- szacsatolásával pedig a felvettek létszámát arányosítani kellett. 13 „A Kollégium azonban a két világháború között sem maradt teljesen felsőoktatási jellegű intézmények nélkül. A kollégium hátsó udvarán 1912-ben emelt háromszintes, modern főiskolai internátusba bármelyik kar hallgatói felvételt nyerhettek, s igénybe vehették a Kollégium diákjóléti szolgáltatásait (tápintézet, kedvezmények, legáció). Ebben az épületben működött a kollégium két felsőoktatási intézete, az 1914-ben alapított Lelkészképző Intézet és az 1925-ben létesült Tanárképző Intézet. Az előbbi az állami egyetem teológiai hallgatóinak gyakorlati teológiai képzését szolgálta, utóbbi pedig a református középiskolai tanárutánpótlást hivatott biztosítani" Győri L. János, A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának története (1850-1952) = Győri L. János szerk. A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának története (1850-2012), Debrecen, Tiszántúli Református Egyházkerület, 2013,29. 14 Zsigmond Ferenc A magyar nemzeti irodalom története c. tankönyvére és kor református kollégiumi oktatására Győri L. János hívta fel a figyelmemet. Az ötvenes évek elejéig működő református tanítóképzővel kapcsolatban szintén ő szolgált információval, segítségét ezúton is köszönöm.
