Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Gyűjteményi, muzeológiai munka - Dani János: A Régészeti Tár 2016. évi gyűjteményezése
211 Dani János A RÉGÉSZETI TÁR 2016. ÉVI GYŰJTEMÉNYEZÉSE A Déri Múzeum Régészeti Tára számára 2016-ban a legjelentősebb és legfontosabb gyú'jteménygyarapítási alkalmat az M35-ÖS autópálya Derecske Ny-i határában vezető, ún. II. építési üteme által érintett régészeti lelőhelyek feltárásai jelentették. A NIF Zrt.-vel megkötött, „M35 autópálya (II. ütem) 481. sz. főút - Berettyóújfalu közötti szakasz elnevezésű útberuházás teljes felületű feltárása" tárgyú szerződés - melynek indikativ kerete az előzetes régészeti dokumentáció alapján 386 084 m2-ben került meghatározásra - teremtette meg a lehetőséget a Déri Múzeum számára a hozzávetőleg 11 km hosszúságú nyomvonal által érintett 13 régészeti lelőhely teljes felületű régészeti feltárásához (1. térkép; Lásd részletezve az alábbi táblázatban!). A feltáró munkát a kivitelező Duna Aszfalt-Hódút Konzorcium által biztosított gépi humuszolás (ún. régészeti tükörfelület-képzés) előzte meg. A humuszolási munka és az átadott területek feltárása a beruházás kivitelezési folyamatához igazodva szakaszosan zajlott. A teljes felületű megelőző feltárásokat a nyíregyházi Jósa András Múzeum, az ELTE Régészettudományi Intézete, valamint a Salisbury Kft. és az Archeodata 1998 Bt. bevonásával végezte el a Déri Múzeum. A feltárt lelőhelyrészeken a középső neolitikumtól (Alföldi Vonaldíszes Kerámia kultúrája késő időszaka) egészen a középkorig terjedő megtelepedést dokumentálhattunk; olyan minőségileg és mennyiségileg egyaránt új leletanyagot és információt sikerült nyernünk a bihari Berettyó-vidékig lenyúló Kálló-folyó völgyéből, mely alapvetően új megvilágításba helyezi a terület ős- és koratörténetét. A feltárt lelőhelyek között kiemelkedő méretű és fontosságú volt a Nagymező-dűlő, melyen körárkos sírokat is rejtő szarmata temetőrészlet és kora bronzkori (Makó-kultúra) településrészlet mellett egy kisebb, de annál gazdagabb és fontosabb 10. század elejére keltezhető honfoglalás kori magyar temető néhány sírja (1-2. kép) is feltárásra került. A másik hatalmas méretű lelőhely a Bikás-dűló'ben található, ahol a középső neolitikumtól (AVK Esztár-csoport) dokumentálható volt az emberi jelenlét. A legintenzívebb időszakokat ezen a lelőhelyen - a neolitikum mellett - a korai rézkor (Tiszapolgári-kultúra telep- és temetőrészlet), a késő bronzkor (Gáva-kultúra település) és főként az avar kor (3 temetőrészlet is (!), a lelőhely É-i, K-i és D-i részén) jelentették. Kiemelkedő jelentőségű lelőhelynek bizonyult a Kösely D-i partján elterülő Tekeres 2. lelőhely, ahol az egykori rablások nyomait mutató - bár még így is gazdag - római császárkori temetőrészlet mellett feltárásra került a korszak települése és két igen előkelő, 650 körül eltemetett avar hölgy (egy Danuta nevet kapó kislány és a Malvin névre keresztelt fiatal nő) temetkezése is. A szezon legkiemelkedőbb leletanyagait ez a két K-Ny-i tájolású sír szolgáltatta: a 8-10 év közötti Danutát3 karéjos kialakítású, aranylemezből préselt véretekből 7. kép: Derecske, Nagymező-dűlő gazdag honfoglalás kori kislány sírja (Kocsis-Buruzs Gábor felvétele) (34 db) álló pártában temették el (3. kép); a fakoporsóba, lábára helyezett szarvasmarha-áldozattal eltemetett Malvin (4. kép) fején viszont egy fo- natos díszű, négyzetes alakú aranyozott ezüst véretekből álló párta került napvilágra, bizánci solidus, ezüstgyűrűk és gömb alakú ezüstgyöngyökből álló nyaklánc társaságában. A Karakas-dűlőben egy középső rézkori (Bodrogkeresztúri-kultúra) temető szántás által bolygatott sírjai mellett egy újabb gazdag korai avar temető is napvilágot látott. Fontos megemlíteni, hogy az autópálya-építés kivitelezése során végzett ún. kivitelezés közbeni bontómunka során feltárásra került egy 10- 11. századi magyar köznépi temető részlete a Nagy-Radó és a Bányai-dűlő határán, valamint előkerült egy újabb avar temető is a Hosszú-lapos nevű lelőhely területén. A feltáró munka eredményeként (10 m-es poligonnal számolva) az autópálya-szakasz építését megelőző teljes felületű feltárási projekt során
